Szextörténetek Szexhírek

Gézuka története - tizenhetedik rész (fétis, beöltözés)

bugyisgézuka szextörténete
Gézukát szőrtelenítik, aztán büntetést ír, később elfenekelik. Felpróbálja István előtt a vásárolt lányos ruhákat és kiválasztanak számára egy öltözetet estére.



Gézuka nagyot sóhajtott és olvasni kezdte:
- Bugyis Gézuka vagyok, egy engedetlen, rossz gyerek. Bocsánatot kérek, hogy hisztis rossz gyerek voltam a vásárláskor, hogy bepisiltem és botrányt okoztam. Ígérem, hogy soha többet nem teszek ilyet, mindig engedelmes, szófogadó gyerek leszek! Kérlek szépen Anyuka/Ági, fenekelj el engem, hogy megtanuljak engedelmes, jól nevelt gyerek lenni!
Először meg-meg bicsaklott a hangja, nagyokat nyelt felolvasás közben, de aztán beletörődött és a büntetése szövegét már akadozás nélkül olvasta fel:
- Bugyis Gézuka vagyok, egy engedetlen, rossz gyerek. Bocsánatot kérek, hogy hisztis rossz gyerek voltam a vásárláskor, hogy bepisiltem és botrányt okoztam. Ígérem, hogy soha többet nem teszek ilyet, mindig engedelmes, szófogadó gyerek leszek! Köszönöm szépen, hogy Anyuka, István Úr és Ági törődik a nevelésemmel, megtanít helyesen viselkedni, és rendszeresen elfenekel engem, hogy engedelmes, jól nevelt gyerek legyek!
Egymás után sorban olvasta fel a gyerek a szövegeket, néha megbicsaklott a hangja, néha nyelt egyet, vagy krákogott kicsit, de mindig folyatta. Félt, hogy ha nem hallják a felnőttek a nappaliban, újra megverik. A tízedik ismétlésnél járt, amikor a két felnőtt és Ági megjelent az ajtóban. A fiú felnézett és elhallgatott.
- Fejezd be a mondatot, aztán újra olvasd fel mind a kettőt! – Mondta István.
Gézuka sóhajtott egyet, visszafordult a falhoz és folyatta a felolvasást. Amikor végzett újra felnézett a felnőttekre.
- Ügyes vagy, Gézuka, szerintem meg is tanultad már a szövegedet. Most mondd fel szépen, papír nélkül – utasította a férfi.
Gézuka nyelt egy nagyot, egy picit várt, felidézte magában a szöveget, aztán emlékezetből felmondta hiba nélkül, csak néha akadt el a szava, vagy dadogott bele egy-egy szóba.
- Okos gyerek vagy te, Gézuka! – dicsérte meg István – ha odafigyelsz, ha van tétje a tanulásnak könnyen, gyorsan tanulsz. Ezentúl majd mindig gondoskodunk róla, hogy legyen tétje, legyen következménye, fájdalmas következménye, ha nem teljesítesz úgy, ahogy tudnál!
- Jó eszű a gyerek, csak lusta és hanyag – mondta az anyja – köszönöm István és neked is Ágika, hogy segítetek ezt kinevelni belőle!
- Nagyon szívesen Éva néni! – nevetett fel Ági.
- Igen, szívesen segítünk. Kihozzuk a gyerekből, amire természetétől fogva képes, hajlamos – mondta István, aztán Ágihoz fordult – Mosd le a gyerekről a krémet!
- Igen apu!
Ági megnyitotta a vizet, langyosra állította és a zuhanyrózsából erős sugárral végiglocsolta Gézukát.
- Fordulj meg, állj terpeszbe, emeld fel a lábad! – Utasítgatta a gyereket, miközben mosta, aztán gyengített a víz erején és egy szivaccsal mindenütt végigtörölte a gyerek testét, azután újra erősebb vízsugárral leöblítette. Pár perc alatt végzett, elzárta a vizet és megállt, felnézett az apjára.
- Ügyes, de összefröcskölted magadat is. Vegyél egy törölközött, szárítsd meg a gyereket és hozd a nappaliba, utána menj fel a szobádba és öltözz szárazba! – Évához fordult – Gyere, üljünk le a nappaliban.
A két felnőtt kiment, Ági pedig végigtörölte a fiú testét egy törölközővel. Amikor a fütyijéhez ért, az megint megmerevedett. A kis kopasz fütyi, mint egy felnőtt kisujja, egyenesen állt ki a fiú hasa alól. Ági felnevetett:
- Tök cuki, mint egy kis játék! Gyere, megmutatjuk apuéknak! – mondta és lecsatolta a szíjat a fiú csuklóiról. Gézuka karjai zsibbadtan este le az oldala mellé, de gyorsan az ágyéka elé kapta őket:
- Ági, kérlek ne! Várjuk meg, amíg összemegy! Kérlek… - könyörgött a fiú.
- Azonnal tedd hátra a kezed! – szólt rá a lány. Miközben a fiú ijedten engedelmeskedett Ági nevetve folyatta – Összemegy? Mert most olyan nagy? Na ezen nevetni fog apu és anyukád is! Gyere! – meghúzta a fiú fülét, és amikor mellé ért rácsapott tenyérrel a seggére.
- Au – visított fel Gézuka a váratlan fájdalomtól, aztán engedelmesen ment Ági előtt a nappaliba. Ági a dohányzóasztalnál ülő két felnőtt elé vezette a fülénél fogva, ott megállított középen és elengedte.
- Jól van Ági. Minden rendben ment? – kérdezte István.
- Gézukának felállt a kis pisilője, amikor szárazra töröltem. Azt kérte, hogy ne mutassam meg, hanem várjuk meg, míg összemegy neki – mesélte nevetve Ági.
A két felnőtt nevetett, Gézuka pedig piros arccal lesütött szemmel állt középen. Már nem volt teljesen merev a kis fütyije, de még látszott rajta a nem régi izgalom nyoma.
- Menj, öltözz át és gyere vissza száraz ruhában – mondta István a lányának.
- Igen apu, sietek. – mondta Ági és felszaladt az emeletre.
- Na meséld el szépen Gézuka, hogy volt ez a merevedés? – kérdezte István.
- Hát… Amikor Ági odaért a törölközővel… Akkor megmerevedett a fütyim – mondta halkan, akadozva a fiú – Én nem tehetek róla! – Felnézett az anyjára, aztán Istvánra és elsírta magát – Nem tehetek róla! Magától felállt, amikor Ági megtörölte. Kérem szépen, ne tessék megbüntetni érte!
Éva mondani akart valamit, de István intett, hogy várjon.
- És utána mit mondtál? Miért nem akartad megmutatni nekünk?
- Mert… Mert szégyelltem, hogy felállt. És… Féltem, hogy kikapok és ezért kértem Ágit, hogy várjuk meg, amíg összemegy… Amíg lekókad! Nem úgy gondoltam, hogy nagy a fütyim, csak amíg nem fog állni… Tetszik tudni… - Sírta Gézuka.
- Igen, tudjuk – mondta nevetve István. – Tényleg nem nagy, nincs minek összemennie. És ne nevezd fütyinek se, amíg mást nem mondunk, nevezd a kis pisilődnek! Érted Gézuka?
- Igen uram.
- Mi az ott elől a lábad között?
- A kis pisilőm, uram – mondta szipogva égő arccal a fiú.
- Hát másra nem is való – nevetett Éva – Mutasd magad, Gézuka, szép sima, szőrtelen lettél mindenütt?
Megvizsgálták a fiú bőrét, megnézték, végigsimítottak rajta a lábszárán, a combján, hóna alatt. Aztán István terpeszbe parancsolta a fiút és rászólt, hogy hajoljon előre, támaszkodjon a dohányzóasztalra. Így jól látták a veréstől piros seggét.
- Na, nézzük a kis puncidat Gézuka, az is szép szőrtelen lett-e? – nevetett István és széthúzta a fiú fenekét. Éva is odament, megnézte a fiú segglyukát, aztán végig is simított rajta az ujjaival.
- Nagyon szép sima puncid lett Gézuka! – nevetett fel - Mostantól mindig ilyen szép tisztán kell tartanod, hogy kívánatos legyen a fiúk számára.
István felnevetett:
- Ismételd el szépen Gézuka! Mit kell mostantól csinálnod?
- Mostantól mindig szép tisztán kell tartanom a puncimat – mondta halkan Gézuka.
- Miért? Ismételd el, és hangosabban mondd, mert kapsz a seggedre!
- Mostantól mindig szép tisztán kell tartanom a puncimat, hogy kívánatos legyen a… a fiúk számára – mondta hangosan, de sírással küszködve a megalázott fiú.
Hangos nevetés volt rá a válasz, Ági éppen akkor érkezett vissza a nappaliba, meglátta a széthúzott seggű fiút, hallotta, mit mond és felnevetett.
- Ági, ismételtesd el Gézukával naponta többször! Most hozd a ruháit, amit vásároltatok – rendelkezett István, elengedte a fiú seggét és leült egy fotelbe.
Gézuka úgy maradt az asztalra hajolva, ahogy volt, csendesen sírdogált.
- Gézuka, állj fel, tedd a helyére a pisilődet aztán térdelj le szépen és ismételgesd a büntetésed szövegét, míg kiválasztjuk neked a délutáni ruháidat!
A fiú hátratette a kis pisilőt és a golyóit, aztán letérdelt és olvasni kezdte a szöveget.
- Hangosan, Gézuka! –s szólt rá az anyja.
Gézuka sóhajtott egyet és fennhangon kezdte olvasni a büntetése szövegét, addig ismételgette, míg Ági és az anyja leszedték az árcédulákat az előző nap vásárolt ruhákról és kirakosgatták sorban őket a kanapéra.
- Elég lesz, Gézuka! – Szólt rá István – Állj fel és próbáld fel szépen, amit odaadnak neked!
Ági gyorsan megkötötte a rózsaszín szalagot a gyerek pisilőjén, aztán Ági segítségével Gézuka sorban felpróbálta az összes bugyit, melltartót, atlétát és pólót. Minden darab esetén körbe fordult, megmutatta magát minden oldalról a többieknek, István pedig mindig készített 1-2 fényképet róla. Utoljára a kínai nő által választott halvány rózsaszín bugyi-melltartó együttest vette fel és rá a kis nyári ruhát. Amikor ebben is körbefordult Ági hirtelen elkapta a karját és megpörgette maga körül, hogy a combján a szoknya fellibbent. A felnőttek nevettek és megdicsérték a lányt.
- Csinos vagy Gézuka a kis ruhádban – mondta az anyja. – Azt hiszem vásárolni kell még neked néhány ruhácskát és szoknyát.
- Éva néni, ha apu megengedi, én szívesen adok Gézukának néhány régi ruhát, szoknyát! – mondta Ági.
- Nagyon kedves vagy kislányom! De már így is sok dolgot adtál Gézukának – Éva a férfihez fordult – István nagyon szépen köszönjük a bugyikat, atlétákat, amit Ági adott a gyereknek és kérlek, engedd meg, hogy vásároljak neki helyette pár új dolgot.
- Ági már beszámolt róla, hogy a boltban felajánlottad ezt neki. Nem szükséges, hiszen ezeket a dolgokat már nem igazán hordta a kislány. De tudom milyenek vagytok, ti nők, ha új ruhákról van szó, ezért megengedtem neki, hogy elfogadja tőled. Persze mértékkel, ne költs rá túl sokat! És persze előtte látni akarom, mit vásárolna a lányom. Erre van egy módszerünk, Ági kinézi neten, mit szeretne és megmutatja nekem, ha jóváhagyom, megvásárolhatja magának. Amíg mi ma délután a városban leszünk Ági ki is választhatja milyen új ruhadarabokra van szüksége, mit szeretne, este megnézem és a jövő héten megveheti magának. Ha tényleg úgy gondolod, akkor elkísérheted vásárolni, vagy adhatsz neki pénzt néhány darabra.
- Jó módszernek látszik. Ha lehet én is megnézem mit választ ki magának a kislány és tényleg beszállok az árába.
- Rendben – mondta István és Ágihoz fordult – Estére állítsd össze, mit szeretnél venni magadnak és Éva nénivel megnézzük. De tudod: mértékkel!
- Igen apu! – kiáltott fel boldogan Ági – köszönöm! Köszönöm Éva néni!
- Szívesen kislányom - mosolygott rá a nő.
Gézuka még mindig úgy állt ott a kis ruhában, mint amikor Ági elengedte a kezét. István ránézett, aztán megjegezte:
- Csínos kis bugyis Gézuka, de azért így még nem merném kivinni a városba, nem szokta még meg a lányos öltözetet, viselkedést… Szóval választanunk kell neki egy öltözéket délutánra.
- A fehérnemű maradhatna és a V-nyakú barackvirág színű pólót adnánk rá, alulra pedig kölcsönadnék egy halásznadrágot – mondta Ági.
- Jó, hozd a nadrágot, megnézzük. Ha nem megfelelő, akkor a tegnapi vászonnadrágja biztosan megszáradt már. Egy fehér tornacipővel éppen jó lesz. – Mondta István.
Ági felszaladt a szobájába és kis idő múlva egy barackszínű halásznadrággal jött vissza.
Segített Gézukának kibújni a ruhájából és gyorsan ráadta a nadrágot. A nadrág vékony, vászonszerű anyagból készült, a combokon kicsit bő volt, viszont a fenekén szépen rásimult a fiú seggére. A derekán egy vastag élénk rózsaszín zsinórral lehetett megkötni. A nadrág szára a fiú térde alatt kicsit beszűkült és a lábszára közepénél ért véget. Ági odatartotta a fiúnak a kiválasztott pólót, aki ügyesen belebújt. A póló és a nadrág illettek egymáshoz.
- Nagyon csinos! – Nevetett Éva – Még egy barackszínű szandál és nagyon csini kiscsaj elszel!
- Éva néni, inkább egy zokni és tornacipő, a fejére pedig egy hasonló színű baseball sapka és beállhat egy lánycsapatba sportolni! – mondta Ági, mire mindhárman nevetni kezdtek, Gézuka pedig elpityeredett.
- Ne sírj, kis bugyis! – nevetett István – szokatlan még, de szerintem hamar megszereted majd ezt az új lányos létet! Rendben! Akkor ez lesz a délutáni ruházatod. Most vetkőzz le, vedd vissza a reggeli bugyikádat, egy pólót, aztán pakoljátok el Ágival a ruháidat a vendégszoba szekrényébe. Utána gyertek vissza és terítsetek meg, ebédelünk!
A két gyerek gyorsan elpakolt és megterített. Mind a négyen együtt ebédeltek, utána a felnőttek a teraszon kávéztak, míg a gyerekek leszedték az asztalt és elmosogattak.
Amikor mindennel végeztek kimentek és jelentették a szülőknek.
- Most pihenhettek – mondta István az órájára nézve – 5-ig. Ági, írd meg a naplódat.
Ha végeztél, válogathatsz ruhákat, de semmi chatelés, facebook, csak a ruhaválasztás engedélyezett.
- Igen apu, értettem – felelt a lány.
- Gézuka, te pedig kérj Ágitól papírt, tollat és térdelj le szépen a dohányzóasztalnál és írd meg a mai büntetésed! Ági felügyel rád közben. Semmi más nehezítést nem kapsz, de a hibákért és a csúnya írásért fenekelés jár!
- Igen uram – mondta csendesen Gézuka.
- Ha befejezted, akkor írj le szépen mindent, ami azóta történt, hogy lebuktál a leskelődéssel! Mint a beszámolódat nemrégen, részletesen. Ne felejtsd el, hogy erről mind tudunk minden részletet, tehát teljesen őszintének kell lenned, nem hallgathatsz el semmit és nem másíthatsz meg semmit, mert azonnal rájövünk! Értetted?
- Igen uram – válaszolt lesütött szemmel a fiú.
- Induljatok! Ági, ha a gyereknek pisilnie kell, kikíséred, ha szomjasok vagytok, igyatok. Jó munkát!
- Köszönjük – mondták egyszerre a gyerekek és bementek a nappaliba.
Ági elővette a naplóját, meg egy csomó papírt és tollakat, aztán hozott két flakon hideg ásványvizet, aztán nekiláttak az írásnak.
Miközben a felnőttek kint beszélgettek Ági megírta a naplóját, aztán ruhákat nézegetett, Gézuka pedig térdelve írta a büntetését. Kicsit később Éva beköszönt a gyerekeknek és hazament, István pedig felment az emeletre a szobájába.
Körülbelül egy óra múlva Gézuka kikérezkedett pisilni. Ági elkísérte, aztán elővett egy tálat és mielőtt Gézuka leült volna a WC-re rászólt, hogy guggoljon a tál fölé és abba pisiljen. Amikor a fiú könyörgően felnézett rá, elnevette magát:
- Délután is kell magaddal vinned valami innivalót. Ezt most palackba öntjük és behűtjük neked! Finom lesz, hidd el!
Aztán, miközben a gyerek pisilt odasúgta a fülébe, hogy amikor a beszámolóját írja észnél legyen, nehogy leírja, amit titokban kell tartania, különben nagyon megbánja.
Miután a gyerek megtörölte a pisilője végét és visszatette a helyére, felhúzta a bugyikáját, Ági kiküldte a fürdőszobából. Ő is gyorsan a tál felé guggolt és belepisilt, aztán egy tölcséren át egy literes flakonba öntötte a pisit.
Miközben visszament a nappaliba megmutatta a fiúnak és nevetve mondta:
- Látod, már van neked kb. fél liter, most lehűtjük, klassz jeges teád lesz délután!
Gézuka szó nélkül lehajtotta a fejét és írta tovább a büntetését.
Négy körül lejött István, és leült a fotelbe.
- Jól haladtok, gyerekek? Ági, kész a naplód, Gézuka, kész vagy a büntetéssel?
- Igen apu, igen uram – válaszolták a gyerekek.
- Rendben van, Gézuka, írd tovább a beszámolódat, Ági tedd le a laptopot és figyelj!
István ellenőrizte Ági naplóját, feltett pár kérdést, aztán megdicsérte a lányt:
- Ügyes vagy. Most vedd a gyerek büntetését és javítsd ki, a szokásos feltételekkel: ha olyan hibát találok benne, amit te nem vettél észre te is kapsz érte a fenekedre!
- Igen apu – mondta a lány és elkezdte olvasni a büntetést.
István közben átnézte a laptopot, ellenőrizte miket nézett meg a lány a délután, aztán átfutotta az Ági által kijavított lapokat a büntetésből. Gézuka közben tovább írta a beszámolóját.
Ági éppen végzett a javítással, amikor megérkezett Éva.
- Szervusztok! – köszönt – Jó gyerek volt Gézuka?
- Szia, csókolom – köszöntek vissza mind – Igen, folyatta Ági, rendesen írta a büntetését és a beszámolóját. Most javítottam ki, 9 hibát találtam benne.
- Igen – mondta István. - Jól dolgoztál Ági! Ez 9 pálcát jelentene a gyerek tenyerére és egyet a seggére. Fejlődik, de még mindig hibázik, pedig most más büntetés nem is volt, ami elvonná a figyelmét. És még mindig nagyon csúnyán ír. Ezért azt javaslom, hogy a csúnya írás miatt most mind a 9 pálcát a seggére kapja Ágitól. Egyetértesz, Éva?
- Igen, megérdemli, ha nem tanult az eddigiekből! – mondta a nő. – Ágikám, kérlek fenekeld el ezt a rossz gyereket!
- Szívesen Éva néni! – mondta Ági és az apjára nézett – Apu, most verjem meg?
- Igen, Ági. Utána pedig ellenőrizd a zuhanyzását és segíts neki felvenni a délutánra szánt ruhát. Egy szolid sminket is tegyél fel neki, de nagyon finomat, nem feltűnőt.
- Igen apu! – mondta Ági, aztán a fiúhoz fordult – Hozd középre a széket és hozd a szekrényből a szíjakat és egy pálcát!
Gézuka felállt és erőlködve a szoba közepére húzta a nehéz támlás széket, aztán a szekrényhez ment és kivett négy szíjat, aztán a pálcákra nézett, nagyot sóhajtott és egy közepes méretűt vett elő és mindent odavitt Ágihoz. Közben Éva leült a fotelbe és belenézett a fiú által írt beszámolóba.
- Kell pisilned, Gézuka? Vagy készen állsz a büntetésre? – kérdezte Ági.
- Kell… Kérlek szépen Ági, kísérj ki, pisilnem kell! – Kérte alázatosan Gézuka.
- Apu, Éva néni – fordult a felnőttekhez Ági – amikor délután megpisiltettem Gézukát eszembe jutott, hogy kár lenne a pisit a WC-be engedni, hátha még meginná a kis bugyis. Ezért egy tálba pisiltettem és beöntöttem neki egy flakonba és behűtöttem, hogy legyen itala délután.
- Jól tetted, kislányom – mondta Éva, István csak mosolygott – Hozd ki ide a tálat, nézzük meg hogy tud Gézuka guggolva pisilni!
Ági kiszalad a fürdőszobába és hozta a tálat. Közben a fiú az anyja parancsára levette a bugyiját. Amikor Ági letette a tálat a padlóra Gézuka azonnal engedelmesen leguggolt, de zavarában, hogy hárman figyelik nem tudott pisilni. Egyre jobban elpirult, zavarában és az erőlködéstől is.
- Talán innia kellene egy kis pisit, hogy, hogy alul kifolyjon belőle – nevetett István.
Végül nagy nehezen megindult a csorgás Gézuka pisilőjéből. Amikor befejezte felnézett, ági adott neki egy kis wc-papírt, megtörölte magát, aztán fogta a kezébe a papírt.
- Vidd ki a WC-be, te kis hülye és húzd le! – szólt rá az anyja. – Vidd ki a táladat is!
Gézuka kivitte a pisis tálat, Ági pedig elővette a flakonját és beleöntötte a friss pisit. Már kb. 7 deci volt a flakonban.
Miután végeztek Ági intésére Gézuka a székhez állt, felnézett az anyjára könyörögve, de gyorsan le is sütötte a szemét és hagyta, hogy Ági ügyesen odaszíjazza a kezeit és lábait a szék négy lábához. A támlán áthajolva jól kifeszült a délelőtti hajkefés fenekeléstől még vörös segge.
Ági kézbe vette a pálcát és megállt oldalt a fiú mögött:
- Készen vagy Gézuka?
- Igen… - hangzott a halk, tétova válasz.
- Számold hangosan és mindet köszönd meg! – mondta Ági és már ütött is.
- Auuuu – jajdult fel Gézuka, miközben összerándult az egész teste és sírni kezdett. – Hüppögött, szipogott de lassan kinyögte – Egy. Köszönöm.
Azonnal jött a következő ütés. A fiú már hangosan sírt, de nehezen ki tudta nyögni:
- Kettő, köszönöm.
A felnőttek figyelték, ahogy Ági közepeseket ütött, mindig megvárva türelmesen, míg Gézuka kimondja a számot és megköszöni. István néha ránézett Évára is, de a nő most a fiú hurkásodó seggét figyelte, amin egymás alatt sorakoztak a piros nyomok. A kilencedik után Ági oldalra állt, Gézuka pedig sírva kimondta:
- Kilenc. Köszönöm szépen Ági.
- Szívesen Gézuka! – Nevetett a lány. Felnézett az apjára, aki bólintott:
- Gézuka, fejlődsz, még néhány fenekelés és egész ügyesen fogsz majd számolni is! Te is ügyes vagy Ági! Most engedd ki a fiút és felügyeld a fürdését, aztán öltöztesd fel és sminkeld ki!
- Igen apu – mondta Ági. Gyorsan kicsatolta a síró fiú szíjait és kivezette a fürdőszobába.
- Éva, igyunk egy kávét, míg elkészülnek a gyerekek – mondta István, aztán kiültek a teraszra egy kávéval és üdítővel.
Tetszik!


A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.
A regisztráció ingyenes!

Eddig 3219 alkalommal olvasták bugyisgézuka szextörténetét és 9 olvasónak tetszett vagy találta erotikusnak és izgatónak.
Tetszik!

Szeretnéd, hogy sok ezer emberhez eljusson a Te erotikus történeted is?
Szextörténet beküldése

Szextörténet témák