Szextörténetek Szexhírek

Gézuka története - Harmadik rész (biszex, pisi szex)

bugyisgézuka szextörténete
Gézuka összepisili magát, amit büntetésből fel kell nyalnia a padlóról. Ezután Istvántól és Évától is megkapja a 20-20 pálcaütést na seggére. Az első nap vége.



- Nyald fel, kisfiam! – hallotta most az anyukája hangját – jobban jársz, ha gyorsan végzel!
A fiú feladta, nem ellenkezett tovább, kidugta a nyelvét és szipogva nyalni kezdte a pisis padlót.
- Húzd össze a kezeiddel egy helyre a húgyod és szürcsöld fel! Aztán nyelni! – a férfi újra a fiú seggére vert a korbáccsal, a fiú felvisított, aztán szürcsölni kezdte a pisit.
Undorodott, majdnem hány először, de visszanyelte és újabb adag pisit szürcsölt fel és nyelt le. Négyszer kellett nyelnie, mire a folt nagyobb részét feltakarította.
- Jól van, te kis mocsok – mondta a férfi. – Ilyen kis szerencsétlennel még nem volt dolgom, de majd belejössz! Van erre a problémára is megoldás. Elég volt! Ági, – fordult a lányához – vidd ki ezt a kis húgyost a zuhanyzóba és csapasd le egy kis vízzel. Adj neki egy törölközőt, aztán hozz egy veder vizet és mosd fel a padlót!
- Igen apu – mondta Ági még mindig nevetve, aztán lehajolt és megfogta a fiú másik fülét, húzni kezdte kifelé a nappaliból:
- Gyere már te szerencsétlen! – kiáltott rá.
A fiú nehezen talpra állt, aztán lehajtott fejjel ment, amerre a lány a fülét húzva vezette.
A férfi Évához fordult:
- Ne haragudj, talán nem helyesled, hogy vizeletet itattam a fiaddal, de nem lesz tőle semmi baja, és megtanulja, hogy ha egy felnőtt mondott neki valamit, akkor ahhoz tartsa maghát.
- Sajnálom István! Életemben nem szégyelltem még magam ennyire! – mondta Éva.
- Nem tehetsz róla. Többször is megkérdeztük, hogy készen áll-e a büntetésre, azt mondta igen. Ha pisilnie kellett, akkor mondania kellett volna, kikérezkedni a wc-re! De mindig azt mondta igen, készen van. Hát ez lett az eredménye, hogy szégyellt kikérezkedni. De erről majd leneveljük. Megtanulja majd, hogy előttünk csak azt kell szégyellnie, ha hibát követ el, ha nem tanul meg valamit, a testi funkcióit nem.
Közben bejött Ági és felmosta a padlót. Aztán egy száraz ronggyal fel is szárította.
- Rendben, kislányom, köszönöm! – mondta az apja – Menj, hozd vissza a gyereket, fejezzük ezt be végre!
- Igen apu – mondta a lány és pár perc múlva a még mindig szipogó fiúval jött vissza. Most nem húzta a fülét, a karját fogta a könyöke felett, így vezette maga mellett. A fiún látszott, hogy hideg vízzel zuhanyozott, az arca kevésbé volt piros, a testén kis libabőr volt. A seggén egy sötétvörös pálcanyom mellett sok apró, halványabb csík látszott keresztül-kasul: a korbács nyoma.
- Legközelebb, ha pisilned kell, vagy bármi más bajod van, amikor megkérdezik, hogy készen állsz-e a büntetésre, szólj! Kérezkedj ki wc-re, hogy ilyen többé ne forduljon elő! Értetted?
- Igen uram - mondta a fiú újra elpirulva, lehajtott fejjel.
- Rendben, fejezzük be a büntetésed! Készen állsz?
A fiú nyelt egyet, aztán kinyögte:
- Igen uram.
- Ági, hozd a szíjakat! Éva, kérlek segíts, nem akarom, hogy állandóan felugráljon, odakötözzük a székhez, így gyorsabban végzünk, neki is jobb lesz. – mondta a férfi. – Helyezkedj el, kisfiam! A lábaidat a szék lábaihoz tedd, hajolj át a támlán, a kezeiddel szorítsd meg a szék első lábait, gyerünk!
A fiú elhelyezkedett a széknél, közben Ági odahozott négy rövid szíjat, amivel a két felnőtt gyorsan rögzítette a gyereket a székhez.
- Ági, kezdjed és számold is! Előlröl! – szólt a férfi, aztán visszaállt Éva fotelje mellé, ránézett és azt mondta:
- A fiad nem tudná rendesen számolni az ütéseket, nem bírná kimondani. Ági majd számolja, ő csak hadd sírjon, visítson. Majd, ha megtanul uralkodni magán, neki is menni fog a számolás. – Odafordult a két gyerekhez: - Készen vagy?
- Igen uram – mondta csendben a fiú.
- Ági, rajta!
A lány megsuhintotta a levegőben a pálcát, aztán újra felemelte és ütött. A fiú felüvöltött, megpróbált felegyenesedni, de a szíjak tartották, sírni kezdett.
- Egy. – mondta a lány és újra ütött. – Kettő… három… négy…
Minden ütés után újabb visítás hallatszott, újabb vörös csík jelent meg a fiú seggén. Tizenötnél a fiú már nem bírt visítani csak rázkódott és zokogott. A lány nyugodt, egyenletes tempóban fenekelte, nem törődött a fiú kis rángatózásával, a visításokkal a zokogással.
- Húsz. – mondta a lány és a felnőttekre nézett várakozva.
- Jól van, Ági, köszönöm. – mondta férfi – hagyjuk a fiút, hagy bőgje ki magát, utána majd megköszöni neked illendően! Éva, gyere, nézzük meg közelről az eredményt!
A felnőttek mögé álltak és megnézték a pálcázás nyomait. A fiú segge csupa hurka volt, pár vékony vörös csík, de a többi sötétvörös, kidagadó hurka. A férfi megmarkolta a seggét, összenyomta az egyik dagadt hurkát, nem szivárgott vér. Ránézett a lányára, aki mellettük állt, még mindig pucéron, pálcával a kezében:
- Szép munka volt kislányom! Párszor féltem, hogy túl nagyot ütsz, de megálltad, nem töltötted ki a dühödet a fiún, csak nagyon alaposan megverted.
- Köszönöm apu – mondta a lány, aztán Évára nézett: - Ugye… Ugye, nem baj, hogy ennyire megvertem Gézukát?
- Nem, kislányom! Azt kapta, amit megérdemelt! Én nem tudtam volna ilyen szépen megverni, köszönöm neked!
- Nincs mit, Éva néni, szívesen – mosolyodott el a lány, aztán újra lehajtotta a fejét és állt türelmesen utasításra várva.
A fiú zokogása közben lecsillapodott, már csak szipogott, néha nyögött egy kicsit.
- Ideje, hogy megköszönd Ágikának a verést! – szólt rá az anyja.
- Köszönöm… - szipogta a fiú.
- Ne így, te szerencsétlen! Mondd utánam: Köszönöm szépen, Ági, hogy megbüntettél, amiért meglestelek! Köszönöm, hogy számoltad helyettem, mert én csak egy kis rinyáló vakarcs vagyok!
A fiú nagyot nyelt, aztán meg-meg akadva, de engedelmesen ismételte az anyukája szavait:
- Köszönöm szépen, Ági, hogy… hogy megbüntettél, amiért meglestelek!... Köszönöm, hogy számoltad helyettem, mert… mert én csak egy kis rinyáló vakarcs vagyok!
A végére érve újra elsírta magát.
- Szívesen Gézuka – nevetett fel Ági – ha kell, bármikor elfenekellek, csak szóljál!
- Ne viccelődj, Ági – szólt rá az apja – nemrégen még te szipogtál azon a széken. Igaz, téged nem kellett odakötözni… Na, hozz egy vizes szivacsot, frissítsük fel egy kicsit a fiút, aztán folytassuk.
- Igen apu – Ági kiszaladt a fürdőszobába és egy vizes szivaccsal jött vissza.
- Mosd le a fiú arcát, aztán a seggét is! – mondta az apja.
A lány gyorsan végrehajtotta az utasítást, aztán kivitte a szivacsot. Amikor visszajött csendben megállt a két felnőtt mögött, lehajtotta a fejét és hátra tette a kezét.
- Folytassuk! – mondta a férfi – Ági, te fogod számolni. Gézuka, készen vagy?
A fiú nyelt egyet, aztán kinyögte:
- Igen uram.
- Akkor kezdjük! – A férfi a helyére állt, felmérte a távolságot, hogy hova üssön és lecsapott.
- Auuuuu – üvöltött a fiú összerázkódva, aztán sírni kezdett.
- Egy. – mondta halkan a lány.
A férfi közepeseket ütött, elkerülve az addigi hurkákat. Mire végzett a fiú segge egyöntetű vörös volt. Egymást érték a sötétvörös csíkok, néhány lilulni kezdődő dagadt hurka társaságában. A fiú a verés alatt egy ideig üvöltött, aztán már nem bírt, csak lihegett, rázkódott a teste és folytak a könnyei.
A férfi letette a pálcát, a fiú elé állt és a fülénél fogva megemelte kicsit a fejét. A fiú hangosan bőgött, néha csuklott egyet, nem tudott szólni.
- Nagyon gyenge a fiad – mondta a férfi Évának – Tudtam, hogy puhány, de azt gondoltam ennyit még kibír.
- Nagyon szégyellem, hidd el, István – válaszolta a nő.
- No, nem baj, majd megszokja idővel! – nevetett a férfi. – Kis szünetet kell tartanunk, mert ilyen állapotban nincs értelme folyatni. Ági, csatold ki a fiú kezeit, hogy fel tudjon egyenesedni és hozz nemi egy tálban vizet a szivaccsal, hogy megmoshassa az arcát és pár papír zsebkendőt is.
- Igen apu – mondta a lány és letérdelt a szék mellé, kicsatolta a fiú kezein a szíjakat, aztán egy kis tálban hideg vizet hozott egy szivaccsal, letette a székre és zsebkendőket tett mellé.
A fiú nem mozdult, csak bőgött tovább.
- Fújd ki az orrod és mosd meg az arcod! – szólt rá az anyja – Rossz rád nézni.
A fiú lassan felemelkedett, a mozgástól a seggébe nyilallt a fájdalom, felszisszent és újra hangosabban sírt. Nagy nehezen összeszedte magát, megtörölte a szemeit és kifújta az orrát, több zsebkendőt is elhasználva. Aztán a vizes szivaccsal megtörölte a szemét és az arcát. Utána a kezét a seggére tette és tapogatni kezdte a verés nyomait.
- Megmoshatod a segged is, fiú. A hideg víz jót tesz majd neki – mondta engedékenyen a férfi.
A fiú a szivaccsal törölgette a hurkás seggét, minden mozdulatra, érintésre felszisszenve. Pár percig hagyták így pihenni, közben a sírása csillapodott, már csak szipogott. Végül a férfi megelégelte:
- Ideje befejeznünk! Éva, te következel. Ági, szíjazd vissza a fiú kezeit!
- Igen apu – mondta a lány és a fiú keze után nyúlt, de az elrántotta. Sírva nézett az anyjára:
- Anyuka, kérlek szépen! Ne verj meg! Már nagyon fáj… Kérlek! Bocsánatot kérek! Én soha többet nem csinálok ilyet, ígérem! – és újra zokogni kezdett.
- Nem, kisfiam! Ezt a büntetést érdemled és most meg is kapod! Add oda a kezedet Áginak, ne ellenkezz! – aztán a lányhoz fordult – Ági, ha ellenkezik, pofozd fel!
- Igen, Éva néni – mondta Ági, és a fiú keze után nyúlt újra. A fiú elrántotta a kezét, de abban a pillanatban hangosan csattant az arcán egy pofon. Aztán a lány megmarkolta a fülét, kicsit felfelé húzta és a másik kezével két nagy pofont adott neki. A fiú teljesen összeomlott, hangosan zokogni kezdett újra és megadóan tűrte, hogy a lány lehúzza a szék ülőkéjéhez, és sorban odaszíjazza a kezeit a szék lábaihoz. Közben Éva a kezébe vette a pálcát és megsuhintotta párszor a levegőben.
- Készen vagy, Gézuka? – kérdezte.
- Anyu, kérlek ne… - szipogta a fiú – kérlek szépen! Auuuu! – üvöltött fel, mert az anyja a seggére vert a pálcával.
- Kisfiam! Addig foglak verni, amíg nem válaszolsz rendesen, megértetted? És ezt nem számoljuk, nincs benne a húszban! Készen vagy?
A fiú sírt, de nehezen kinyögte:
- Igen anyu…
- Akkor kezdjük! Kérlek Ági, számold – mondta a nő és már ütött is.
A fiú felüvöltött, majdnem felborította a nehéz széket, ahogy szabadulni próbált a fájdalomtól.
- Egy. – mondta a lány mosolyogva.
A nő újra és újra ütött, a fiú visított, Ági pedig szemtelenül számolta az ütéseket. Tizenegynél a fiú hangja elakadt, nem volt már ereje üvölteni csak zihált, mocorgott amennyire a szíjak engedték és folytak a könnyei.
Éva gépiesen emelte a karját és erőseket ütött a fiú seggére. Amikor meghallotta, hogy a lány kimondja, hogy húsz, majdnem még egyet ütött, de aztán megállt, nagy levegőt vett és leeresztette a kezét. Elfordult, letette a pálcát, sóhajtott egyet és úgy fordult vissza Istvánhoz, aki az egész fenekelést csendben nézte végig a fotelből.
Most felállt és odament a nőhöz és együtt megnézték a fiú seggét. Az eddigi párhuzamos nyomokat most keresztezte néhány és ahol a nyomok találkoztak erősebben megdagadt és lilult a bőr. A férfi megmarkolta, megszorította pár helyen a fiú seggét, aki folyamatosan bőgött, az új fájdalom hatására megrándult és csuklott.
- Nem vérzik sehol – állapította meg a férfi – 3-4 napig megmaradnak a nyomok és addig nem lesz kellemes ülni sem. Almaecetes hideg vízzel kell majd lemosni, borogatni. Mivel nem vérzik, nem fogja nagyon csípni és enyhíti a fájdalmat, csökkenti a dagadást. Utána körömvirág kenőccsel bekenni és pár nap múlva nyoma sem lesz. Legalábbis a seggén nem, de a fejében megmarad, remélhetőleg. Mert ha nem, ha nem tanul a verésből, akkor hamar megkapja a következőt is, amíg meg nem tanulja a rendet.
A fiú folyamatosan zokogott, ömlöttek a könnyei, folyt az orra. Az arca ugyanolyan vörös volt, mint a segge és teljesen maszatos.
- Ági, oldozd el a fiút! Kisfiam, te pedig fújd ki az orrod, törölgesd meg magad! – mondta István.
A lány kioldotta a szíjakat a fiú kezein és lábain, de a fiú nem mozdult, ugyanabban a pózban maradt és csak zokogott. Éva a hajába markolva felemelte a fiú fejét.
- Szedd már össze magad, te szerencsétlen – kiáltotta.
Ahogy elengedte a fiút, akit már szék támlája sem tartott, az összeroskadt a padlón és összekucorodva zokogott tovább. Éva felkapta a pálcát és ütni akart, de a férfi megállította:
- Ne üsd meg. Már csak a testét rongálnád vele, nem bír el több fájdalmat. – mondta. - Elértük a határait, jelenleg ennyit bír ki. Azt reméltem, hogy ennél azért erősebb a gyerek, hatvan pálcát ki kellene bírnia az ő korában. De nagyon gyenge, puhány. A későbbi büntetéseknél ezt majd figyelembe kell venni. Kisebb tételekben kell rá kiszabni a büntetést, fokozatosan szoktatni. Ma már nem bír el többet. És a kiegészítő büntetését sem tudja végrehajtani. Ebben az állapotban nem fog tudni írni és csipeszeknek sem lenne hatása.
A férfi nézte a padlón zokogó fiút, aztán folyatta:
- Mára ennyi volt a gyerek büntetése, nem folyathatjuk. Éva, azt javaslom, hogy éjszakára hagyd itt nálam. Van egy szoba, ahol Ági szokta tölteni a büntetése utáni éjszakát, ott fog aludni. Reggel ráérek később bemenni munkába, így lesz időm eligazítani a két gyereket, beosztani a napjukat. Adok neked kulcsot a lakáshoz és jó lenne, ha ebédkor haza tudnál jönni, ellenőrizni őket.
- Rendben – mondta a nő. Letette a pálcát a kezéből, és végigmérte a gyereket. – Szánalmas vagy kisfiam!
A fiú nem reagált, nem is hallotta miről beszélnek, nem érzékelte a világot maga körül, csak zokogott.
A férfi végigmérte a gyereket, aztán a lányát és Évát:
- Megmosdatjuk, most nincs olyan állapotban, hogy ellássa magát, aztán lefektetjük aludni. Holnap napközben a két gyerek egymásra fog vigyázni, hogy egyik se kövessen el szabálysértést. A fiad tanulni fog, elolvassa Ági házirendjét és igyekszik majd megtanulni, mert hasonlót fogunk neki is összeállítani.
- Gézukának tényleg tanulnia kell, vagyis dolgozatot kell írnia! – jutott a nő eszébe hirtelen. – Pénteken kell leadnia és fontos, hogy jó jegyet kapjon rá, ezen múlhat az ösztöndíja.
- Nem gond – mondta a férfi – Ma este letakarítom a laptopját, letörlöm róla a pornót, aztán jelszavat, gyerekzárat rakok rá, hogy ne érjen egy pornót az interneten. Így holnap már tanulhat, írhatja a dolgozatát. Ági majd vigyáz rá, hogy nem mással foglalkozzon. Most vigyük a mosdóba, aztán fektessük le. Ági – szólt a lányához – készíts egy gyenge ecetes borogatást és a büntetőszobában készítsd el az ágyat!
- Igen apu – mondta a lány és kiment.
A férfi lehajolt, megfogta a fiú karját és felhúzta a földről. A fiú nem bírt megállni a lábán, roskadt össze. István sóhajtott egyet, aztán könnyedén felkapta a fiút, és ölben kivitte a fürdőszobába, letette a fiút a wc-re. Éva ment utánuk.
- Intézd el a dolog, vécézz, mert éjszaka nem fogsz tudni kimenni – mondta a férfi.
De a fiú nem reagált, csak zokogott tovább. István felállította és a zuhanytálcába tette. Odaszólt az éppen belépő lányhoz:
- Mosdasd meg, még úgyis pucér vagy!
- Igen apu – mondta a lány és belépett a zuhanytálcára a fiú mellé, aki a falnak dőlve állt. A lány megnyitotta a vizet és ügyesen megmosdatta a fiút. A farkánál kicsit habozott, felnézett az apjára, aki jóváhagyólag bólintott. A lány hátrahúzta a fitymát, és ügyesen megmosta a fiú farkát is. Amikor kérsz volt ő is gyorsan lemosdott, aztán egy nagy fürdőlepedőt terített a fiúra és megdörzsölte szárazra vele. Az elvert seggénél a fiú felvisított és újra összegörnyedt volna, ha István el nem kapja a vállát és meg nem tartja. A lány is gyorsan megtörölközött, aztán együtt betámogatták a fiút a szemben lévő kis szobába.
A keskeny, kemény heverőn egy fehér lepedő volt. István felkapta a fiút és hassal lefektette az ágyra. Az ágy aljáról széles, puha, de erős szíjakat emelt fel és a térde alatt és a derekánál a fiúra fektette. Átment a másik oldalra és meghúzta a szíjakat.
- Azért kell leszíjazni, hogy a borogatás a seggén a helyén maradjon. Hogy ne forduljon meg álmában, mert akkor felébredne a fájdalomra. Nem húzom meg erősen a szíjakat, nem fognak vágni, nem kényelmetlenek, csak nem engedik szabadulni, megfordulni. – magyarázta Évának, miközben dolgozott.
Az ágy melletti asztalon egy tálban ecetes víz volt és egy szivacs, mellette kendők és egy nagy tégely kenőcs. István kivett a kenőcsből és gyakorlott kézzel bekente vele a fiú csuklóit és bokáit, ahol halvány nyoma látszott a szíjaknak. Utána az ecetes vízbe mártott egy kendőt, egy kicsit kicsavarta, aztán a fiú seggére terítette.
- Így. – mondta – Most így marad pár órát, majd időnként megnedvesítjük a kendőt. Mielőtt lefeküdnék, bekenem a seggét kenőccsel. Reggelre sokkal jobb állapotban lesz.
- Köszönöm szépen – mondta Éva – nagyon rendes vagy velünk!
- Éva, ezeket a dolgokat neked is meg kell tanulnod. Hogyan verd meg a fiút, mennyire lehet, vagy érdemes megverni és hogyan kell kezelni a sérüléseket, hogy minél előbb gyógyuljanak. Majd belejössz, a fiadat elnézve lesz alkalmad gyakorolni. – a lányához fordult – Takarítsd ki a nappalit, aztán kezeld le a segged te is. Mára veled is végeztünk, utána mehetsz a szobádba. A mellékbüntetésed holnap kapod meg. Írd meg a naplód, este ellenőrzöm. Net, tévé, rádió nincs! Értetted?
- Igen apu. Köszönöm szépen! – mondta a lány és kiment.
A férfi egy fóliát terített a nedves kendőre a fiú seggén, aztán egy fürdőlepedővel letakarta a szipogó fiút. Néhány zsebkendőt tett a keze ügyébe, aztán azt mondta:
- Most pihenj, aludj. Néhányszor még bejövök ma és ellenőrizlek. Reggel majd ébresztelek időben és folytathatod a dolgozatodat. Szervusz.
A fiú nem válaszolt, nem köszönt csak szipogott.
A két felnőtt kiment, István bezárta az ajtót. A nappaliban Ági éppen befejezte a takarítást. A férfi végignézte a szobát, bólintott, aztán azt mondta:
- Rendben. Köszönj el Éva nénitől és mehetsz.
- Csókolom Éva néni – mondta a lány, aztán elvette a naplóját a dohányzóasztalról és kiszaladt a nappaliból.
A férfi elővett egy kulcscsomót és odaadta Évának:
- Kulcsok a lakáshoz. Kérlek, holnap dél körül ellenőrizd a gyerekeket. Én négy után érek haza, délután ellenőrzöm őket. Ha hazaértél gyere át, kérlek és megbeszéljük a továbbiakat. Rendben?
- Rendben István – mondta a nő – és köszönök mindent!
- Szívesen. Most menj. Tudom, hogy sok kérdésed van még, de most pihenj, gondolkodj a ma történteken és holnap megbeszéljük a kérdéseidet. Itt van Ági egyik régi naplója – mondta a férfi és a szekrényből kivett egy vastag füzetet. – Olvass bele este. Jó éjszakát.
- Köszönöm. Jó éjszakát – mondta a nő és kiment.


Vége az első résznek.
Tetszik!


A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.
A regisztráció ingyenes!

Eddig 4508 alkalommal olvasták bugyisgézuka szextörténetét és 10 olvasónak tetszett vagy találta erotikusnak és izgatónak.
Tetszik!

Szeretnéd, hogy sok ezer emberhez eljusson a Te erotikus történeted is?
Szextörténet beküldése

Szextörténet témák