Szextörténetek Szexhírek

Gézuka története - Második rész (fenekelés, BDSM)

bugyisgézuka szextörténete
Gézuka megkapja az első büntetését és miközben Ági elfenekeli összepisili magát, amit büntetésből fel kell nyalnia a padlóról... Ezután Istvántól és Évától is megkapja a 20-20 pálcaütést na seggére.



- Nos, úgy látszik a két gyerek igazat mondott. Ági tudja mi a hazugság következménye, ha kiderül, így elhiszem neki, hogy csütörtökön volt az első alkalom. A kisfiad pedig biztosan máskor is készített volna képeket a telefonjával, ha korábban is látja Ágit. Tehát, Ágit két meztelen napozásért kell megbüntetni, és azért mert titkolózott és ráadásul még hülyének is nézett engem. – Mondta a férfi, aztán Évához fordult – Tudod, van egy szokásunk, amit később, ha tapasztaltabb lesz Gézukánál is bevezethetsz. Jó hatással van arra, hogyan értékeli a gyerek önmagát, a tetteit. Arról van szó, hogy amikor megállapítottuk mi a bűn, milyen hibákért jár büntetés, én felírom egy papírra mi lesz az, Ágit pedig megkérdezem, ő milyen büntetést javasol saját maga részére. Mivel ismeri a szabályokat és a büntetési tételeket, jó közelítéssel tudja megállapítani mit fog kapni. Az alapbüntetés mindig fenekelés, amit kiegészítő büntetések kísérnek, majd meglátod, mire gondolok. Ági feladata az, hogy végiggondolja a tetteit, melyik mivel jár, és javasoljon egy eszközt, amivel a verést kapja és egy mennyiséget. Ha ez egy hibahatáron belül egyezik azzal, mit én kiszabtam rá, akkor kedvezményt kaphat az alap, vagy a kiegészítő büntetésből. Ha az általa javasolt büntetés nagyobb, mint amit én állapítottam meg, akkor azt kapja meg, ha jelentősen kisebb, akkor vagy mind a kettőt, vagy az általa javasolt többszörösét. Így rá van szorítva, hogy pontosan értékelje a tetteit, különben nagyobb büntetést kap, mint megérdemelné.
- Értem, - mondta Éva - ez jó módszernek tűnik. Így biztosan hamar megtanulja majd Gézuka is, milyen következményekkel jár, ha rosszul viselkedik!
- Nos, ez a módszer csak akkor alkalmazható sikerrel, ha a gyerek már tapasztaltabb. A fiad esetében még nem vezetne igazi eredményre, túl sok felesleges verést kapna így. Pedig nem az a cél, hogy szenvedjen a gyerek, hanem, hogy megtanuljon megfelelően viselkedni és mindig pontosan tisztában legyen vele, mi a kötelessége, mit vársz el tőle. A kisfiú még nem ismeri a tettei súlyát, könnyen lehet, hogy sok tettéről nem is gondolja még, hogy büntetés jár érte. Azt sem tudja melyik büntetési forma milyen fájdalommal jár. Neki ezt még mind ki kell tapasztalnia. Le kell írnod neki és megmagyarázni mit szabad és mit nem. Ezt a szabálykönyvet a gyereknek meg kell tanulnia, hiszen csak akkor várható el helyes viselkedés tőle, ha tudja mi a helyes. – mondta férfi – Bocsáss meg Éva, de azt hiszem, sok olyan dolog van, amit te sem tartasz hibának, bűnnek, pedig a gyerek nevelésében, tanításában a későbbi fejlődésében nagyon fontos, hogy ezek a dolgok is pontosan szabályozva legyenek. Ebben és minden felmerülő kérdésben segítek majd neked. Ezeket később majd négyszemközt megbeszéljük. Most büntessük meg a két gyereket, azután lesz időnk beszélgetni.
- Köszönöm István, igazán nagyon rendes vagy hozzám – mondta Éva.
- Örülök, hogy segíthetek – mosolygott a férfi, aztán a lányához fordult:
- Ági, hozd ide a naplódat, közben gondolkodj a büntetéseden!
A lány felállt, a nappali sarkában álló szekrényhez ment és egy vastag, bőrkötéses füzetet hozott oda az apjának, szó nélkül odaadta és újra letérdelt.
A férfi kinyitotta a naplót, a borítóra tűzött tollal beírta a dátumot és pár sort írt alá, a végét kétszer aláhúzva. Becsukta a naplót és letette az asztalra, a lányára nézett:
- Nos, kislányom, mit követtél el és milyen büntetést javasolsz?
Ági felnézett az apjára, aztán Évára és a mellette térdelő fiúra nézett és lehajtotta a fejét, mielőtt megszólalt:
- Apu… Muszáj most? Nem lehetne, amikor egyedül vagyunk?
- Nem! Pontosan tudod milyen szabályokat sértettél meg és ez mivel jár! Ha szégyenkezel, az a büntetésed része. Különben is Éva néni nő és látott már pucér lányokat, a fiú… Hát a fiú már látott meztelenül, éppen ezért büntetünk most meg. Tehát ne húzd az időt, mert újabb büntetést kapsz!
- Igen apu, bocsánatot kérek! – mondta a lány és elpirulva, kicsit akadozva folyatta:
- Meztelenül napoztam kétszer és nem vallottam be szombaton a heti beszámolómban. Ezért két adagot kérek pálcával és a mulasztásért egy adagot hajkefével. És a pucérkodásért… az illetlenül megmutatott testrészeimre ruhacsipeszt, addig, amíg ötvenszer leírom a büntetésemet. És két hét szobafogságot. – a lány elhallgatott. Pirult és kicsit remegett, ahogy térdelt, tudta, hogy nem volt tökéletes, amit mondott, de szégyellte kimondani, amit kellett volna.
Az apja végigmérte, aztán Évához fordult:
- Tudnod kell Éva, hogy az egy adag, az a gyerek életkorának megfelelő mennyiség. Ági 16 éves, tehát most 32 pálcaütést és 16 hajkefe ütést kért a pucér seggére. 16-16 pálcát a két pucérkodásért, 16 hajkefét, azért mert ezt be kellett volna vallania, ha már elkövette, szombaton, amikor az egész heti viselkedéséről számolt be. Nos, - a férfi kinyitotta a naplót és odaadta Évának, megmutatva mit írt a mai dátumhoz – hibahatáron belüli az eltérés. Én, mint látod, 32 pálcát és 16 bőr paskolót szabtam ki rá. Ennyi eltérést elfogadok, tehát kedvezmény jár a kislánynak. A szigorú nevelésnél alapfeltétel a következetesség! A gyereknek mindenek felett tisztelnie kell a felnőttet, és csak akkor tisztelheti, ha a felnőtt korrekt, igazságos. Hogyan várhatnánk el a gyerektől az általunk hozott szabályok betartását, ha mi magunk nem tartjuk be őket? – A lányra nézett és folyatta:
- Ági kedvezményt kap: az általa javasolt, kisebb fájdalommal járó, hajkefével fogja megkapni a mulasztásáért járó büntetést és először a hajkefével kap.
A lány megkönnyebbülten sóhajtott, egy pillanatra felnézett, majd gyorsan újra lesütötte a szemét, és azt mondta:
- Köszönöm apu!
- Még nem fejeztem be, kislányom! – Újra Évához fordult – A gyerek az alapbüntetést jól becsülte meg és meg is kapta a kedvezményét érte. De a mellékbüntetés kérésénél komoly hibát követett el. Látod, mit írtam, ezt kellett volna mondania, de ő szégyellte kimondani. Ezért külön büntetést fog kapni.
A lányára nézett:
- Rajta, kislányom, mondd ki, ahogy kell!
A lány teljesen vörös arccal, rekedten mondta ki:
- Ruhacsipeszt kérek a mellbimbóimra és a pinámra a nagyajkaimra… Bocsánatot kérek, apu!
- Látod, így is, úgy is ki kellett mondanod és most számíthatsz egy külön büntetésre is, amit kicsit később mondok el. A többit elfogadom, mondd el mi lesz a büntetésed!
- A pucérkodásért 32-t kapok pálcával, a mulasztásért 16-ot hajkefével a pucér seggemre. Mellékbüntetésként a pinámra és a mellbimbóimra csipeszt kapok, amíg a büntetésemet ötvenszer leírom. És két hétig szobafogságban leszek. A hibázásért külön büntetést kapok, amit később mondasz el, apu. – mondta beletörődve a lány.
- Rendben van, Ági! Készülj fel a büntetésre és hozd ide az eszközöket!
A lány azonnal felállt, de megtorpant és az apjára nézett:
- De… Apu kérlek szépen!
- Kislányom! Ne fokozd a bajod! Igen, Éva néni és a fiú előtt fogsz kikapni, törődj bele! Most menj és 2 percen belül itt legyél, készen! A széket is hozd, négyes pózban kapod a pálcázást!
A lány kiszaladt a szobából, a férfi pedig Évának magyarázta:
- A négyes póz, hogy kisterpeszben áthajol a szék támláján és az ülőkére támaszkodik a kezeivel. Így fogja megkapni a 32 pálcaütést. Előtte a térdemre fektetve kapja meg a hajkefével a 16 ütést. Ez szintén kedvezmény, mert a hajkefe sokkal kevésbé fáj, ha szűz fenékre kapja, mint ha elpálcázottra. Jobban meggondolva nem érdemli meg ezt a kedvezményt, mert nagyon neveletlenül viselkedett a büntetés kiszabása alatt: többször is felnézett, tiltakozott, próbált kibújni a nyilvános megverés alól. Ezért elnézést kell kérjek tőled, Éva! Azt reméltem már jobban meg van nevelve ezen a téren a kislány, de sajnos tévedtem. Tudod három éve él ilyen szigorú nevelés alatt, de mások előtt csak néhányszor kapott ki, olyankor is más lányokkal együtt. És tapasztalatom szerint a szégyen kisebb, ha többen vannak egyszerre pucéron, ha többen kapnak büntetést.
- De a kisfiam is büntetést érdemel! Igazából ő érdemeli a nagyobb büntetést! Ha Ágival egyszerre kapna ki, könnyebb lenne a kislánynak.
- Igen. De Ági nem érdemel több könnyítést és, ne haragudj, de szerintem te még nem tudnád megfelelően elfenekelni a fiad, és ha egyszerre vernénk meg a két gyereket, nem tudnék segíteni. Kérlek Éva, ezt az első büntetését a fiadnak bízd rám! Lehet, hogy amikor kiszabom rá a büntetést túl keménynek, vagy túl könnyűnek fogod találni, de hidd el, nem leszek a kelleténél keményebb vele, de finomabb sem. Azt fogja kapni, amit megérdemel. – a férfi végigmérte a lehatott fejjel, lesütött szemmel térdelő fiút. – Azt viszont megtehetjük, hogy most ráparancsolsz, hogy vetkőzzön le és álljon egyes pózba.
Éva a fiúra nézett:
- Hallottad! Vetkőzz és állj meg szépen, azonnal!
A fiú felkapta a fejét:
- De anyu…
- Csend! Ne tetézd a bajod, Gézuka! Pucérra és megállni hátratett kezekkel! Most!!
A fiú felállt, könyörgően az anyjára nézett, aztán a férfira is, de nem látott könyörületet rajtuk. Sóhajtott és egyre vörösödő arccal kibujt a pólójából, aztán lehúzta a rövidnadrágot is, majd megállt a vetkőzésben.
A két felnőtt nézte. A férfi mosolygott, majd megszólat, halkan, nyugodtan, de fenyegetően mondta:
- Le az alsót, most!
A fiú levette az alsót és a többi ruhájára dobta, aztán megállt a felnőttek előtt. Egy pillanatra a farka elé tette a kezeit, de gyorsan eszébe jutott, hogy kell megállnia és hátratette a két kezét, lehajtotta a fejét.
- Látod, Éva, tanul a gyerek, csak megfelelő szigor kell. – mondta a férfi, aztán felnézett a belépő Ágira. Gézuka követte a tekintetét, de aztán gyorsan újra lesütötte a szemét.
A lány pucér volt. Nem takargatta magát, lesütött szemmel, sietve jött. Egyik kezében egy műanyag hajkefe volt és egy vékony, kb. 70 cm hosszú pálca, aminek a végén egy bőr szíjakból font fogó volt egy hurokkal. A másik kezében egy kis kosarat hozott tele műanyag ruhacsipeszekkel. Mindent letett az apja mellé a dohányzóasztalra, felnézett és meglátta a meztelenül álló fiút. Meglepetten megtorpant egy pillanatra, aztán lehajtotta fejét és a fal mellől egy nagy, magas támlájú, nehéz széket próbált a szoba közepére vinni.
Éva ránézett a fiára:
- Nem szégyelled magad? Hát milyen fiú vagy te? Egy lány cipekedik, te meg csak bámulsz, ahelyett, hogy segítenél? Azonnal segíts Áginak!
A fiú ránézett a lányra, aztán lehajtotta a fejét és odament, megfogta a széket és közösen a szoba közepére vitték. Mozgás közben Ági válla és kicsit a melle is a fiúhoz ért, aki összerándult az érintéstől, de aztán cipelte tovább a széket. Amikor a helyére tették a széket a fiú ránézett Ágira, aztán csak állt, a kezét maga előtt tartva.
- Gyere ide Gézuka! És a helyére a kezedet! Azonnal! – szólt rá az anyja, amikor a fiú habozott.
Géza vörös arccal, lehajtotta a fejét és hátratette a kezeit. Az anyukája felnevetett, aztán egy pillanat múlva Ági is: a fiúnak merevedése volt. Nem bírta tovább a szégyenét. A farka elé kapta a kezeit, elfordult, aztán hirtelen körülnézett és az ajtó felé futott. Odaért az ajtóhoz és ki akarta nyitni, de zárva volt, hiába rángatta a kilincset. Sírva fordult meg, űzötten nézet szét a szobában és a konyhába vezető ajtó felé szaladt. Nem érte el, egy kemény kéz markolta meg a vállát és megperdítette. A következő pillanatban a kéz már a fülét szorította és húzta felfelé. A fiúnak lábujjhegyre kellett állnia, de a férfi tovább húzta a fülét.
- Ne!!! Kérem ne!!! - visított a fiú – Anyu!!! Ne engedd neki, kérlek!!!
Aztán már csak sírt, tehetetlenül hagyta, hogy a férfi visszavigye a fülénél fogva az anyja mellé.
- Számítottam rá, hogy szökni próbál. Ilyen idősen már nehezebb megszokni a fegyelmet, nehezebb elviselni a szégyent. De meg fogja tanulni a gyerek az engedelmes viselkedést, fájni fog neki, de megtanulja. – ránézett Évára:
- Jobb lesz, ha most kicsit megbéklyózzuk a fiad, Ági büntetése közben nem lesz időnk rá figyelni.
- Igazad van, István, és bocsánatot kérek tőled, hogy ilyen gyerekem van! – Mondta Éva.
- Nem mondom, hogy nem hibáztál, Éva, korábban kellett volna kezdened a nevelését, nem húszéves korában. De még most sem késő, hidd el, megneveljük!
Ági meglepetten felkapta a fejét. Húsz éves??? Hiszen akkor már felnőttnek számít! És most kezdik el szigorra nevelni? És... Húszévesen így néz ki? Ő kb. egyidősnek gondolta magával, 15-16 évesnek, legfeljebb 17-nek. Ilyen lenne egy húszéves pucér fiú? Ránézett a fiú farkára, ami közben lekókadt, összement és újra felnevetett.
A fiú összegörnyedve, szipogva állt, a szeme könnyes volt, az arca égett. Éva végigmérte a fiát, aztán Ágihoz fordult:
- Igen, Ági, ez az én húszéves nagyfiam! Az egyetemista! Aki akkor férfi, ha tinilányokat kell meglesni és verni a kis farkát, de akkor nem, ha viselkedni kell, ha el kell viselnie a következményeket. – Újra végigmérte a fiút – Szégyellem magam miattad, te szerencsétlen!
- Hát igen – mondta a férfi – nem egy férfiideál, ugye, kislányom? Sőt, férfinek nem is nevezném. Semmiképpen. Csak egy kisfiú, aki nem tud parancsolni magának. Nem ilyen fiúkra gondolsz, amikor jövendőbelidről álmodozol, ugye? Pedig hidd el, Éva – nézett a nőre – nem teljesen reménytelen eset! Szigorú nevelés, képzés és majd kiderül mire alkalmas a gyerek. Akár még jó férj is lehet belőle, aki, – ránézett a fiú apró farkára – ha a szexben nem is, de minden másban ki tudja elégíteni a feleségét. A szex nem minden. Ha egy jólnevelt, szolgálatkész férje van, aki okos, jól keres és engedelmeskedik neki mindenben, boldog lehet egy nő. A szexet megtalálhatja máshol is, nem igaz?
- Van benne valami! – nevetett fel a nő – Nem gondolkodtam még el rajta, hogy Gézuka valaha megnősül. Soha nem volt barátnője. Azt hiszem az unokatestvérén kívül Ági az egyetlen lány, akit meztelenül látott. És mind a kettővel elég csúfos véget ért a kalandja. Nincs szerencséd a nőkkel, kisfiam!
- Talán a fiúkkal… - nevetett a férfi is – lehet, hogy nem is feleséget kell neki keresned, hanem férjet! Na, de ez majd kiderül, most foglalkozzunk azzal, amit elkezdtünk!
A lányához fordult, aki, hogy a figyelem elterelődött róla a fiút bámulta és vigyorogva hallgatta a felnőttek beszélgetését:
- Hozz egy-egy csukló, derék, és bokaszíjat, egy csengős csipeszt és a hozzá tartozó kiskorbácsot! Közben a büntetésedre készülj, hidd el, hamar eltűnik az arcodról a vigyor!
A lány összerezzent, azonnal lehajtotta a fejét és csendben válaszolt:
- Igen apu! Bocsánatot kérek! – És már szaladt is a szekrényhez a kért dolgokért.
A férfi a lépcső oszlopához vezette a fiút.
- Éva, kérlek segíts, ezeket a dolgokat úgyis meg kell tanulnod.
A nő azonnal felállt és odament az oszlophoz, közben Ági is odaért a kért szíjakkal.
- Kislányom, add oda Éva néninek a derékszíjat! Éva, a szíjjal a fiú derekát rögzítsd az oszlophoz. A csat hátul legyen, nem kell túl erősen meghúzni, csak ne tudjon mozogni, de ne sértse fel a bőrét, ha esetleg mocorog. Ha megvagy, a bokái jönnek. Ez lényegében egy bilincs szíjból, az egyik bokájára csatold rá a szíjat, aztán a középső hosszabb részt vezesd át az oszlop mögött.
A nő elvette Ágitól a következő, bonyolultabb, szíjat és leguggolt a fiú lábához és felcsatolta a szíjat.
- Úgy, jól csinálod. Most a másik boka és kész van. Ügyes. Ha a csuklók is megvannak majd ellenőrzöm. – Mondta a férfi, aki eddig a fiút tartotta fülénél fogva. Most elengedte, a fiú már egyáltalán nem tiltakozott, nem állt ellen. Csendesen, szipogva tűrte a sorsát.
A férfi felerősítette a szíjbilincset a csuklóira, aztán felemelte a fiú kezeit és a feje felett felfelé húzta, míg az oszlopból kiálló, egymástól kb. 5 centire lévő kampók egyikébe beakasztotta. A fiú így kinyújtózva, felemelt karokkal állt, a bokája és a dereka az oszlophoz szíjazva. A férfi gyorsan ellenőrizte a szíjakat: derékban egy kicsit kiengedett, a bal bokánál kicsit szorosabbra húzta, aztán felnézett Évára:
- Nagyon jó elsőre! Így a kisfiú egyenesen áll, nem tud mozogni, de nem túl kényelmetlen számára a helyzet, sehol nem szorítja a szíj. Ebben a pózban kikötve 1-2 órát is kibír, anélkül, hogy túlzott fájdalma lenne, legfeljebb másnap egy kis izomláz. De most nem lesz ilyen hosszan kikötve, és holnap sokkal nagyobb baja is lesz az izomláznál – mosolyodott el a férfi. Elvette a lánytól az utolsó eszközöket: egy rövid, legfeljebb 30 centis kis korbácsot, ami kb. 20 cm hosszan 1-2 mm vastag bőrszíjakból állt, amik összefonva alkották a rövid nyelét és egy elég nagy műanyag ruhacsipeszt, amin egy vékony kis láncon egy kis csengő lógott. A mozgástól a csengő azonnal megszólalt. István a fiúhoz fordult:
- Gézuka, most ezt a csipeszt a fitymádra teszem. Egy kicsit kellemetlen lesz, de nem fog fájni, ellenben ha a kis farkad megint feláll, a csengő megrándul és megszólal. Ahányszor megszólal a csengő valamelyikünk ezzel a korbáccsal a farkadra fog ütni, addig, amíg le nem kókad. Érted? Hogy megtudd milyen érzés, most ki fogjuk próbálni a combodon. – Megsuhintotta a kis korbácsot a levegőben. A fiú összerándult, pedig nem érte a bőrét az eszköz. István átadta a korbácsot Évának:
- Azt hiszem ez a te feladatot lesz, legalábbis részben. Most üss egyet a fiú combjára. Nagyon rövid, nem tudsz túl nagyot ütni vele, tehát nyugodtan adj bele mindent! Ezzel a korbáccsal Ági a mellére szokott kapni, amikor nem tud mozdulatlan maradni, és a csengő megszólal, a fiú combja simán kibírja azt, amit Ági mellei.
A nő elvette a korbácsot, ránézett a fiúra, aki ijedten nézte. Előbb mondani akart valamit, aztán egy hirtelen mozdulattal nagyot csapott a korbáccsal a fiú combjára.
- Áááááááááááááá! – üvöltött fel a fiú fájdalmában és meglepetésében is. Akármi történt eddig, akármit hallott büntetésről, pálcázásról, eddig nem hitte el teljesen, hogy igaz lehet ez az egész, hogy az anyukája tényleg meg akarja verni, fájdalmat okozni neki.
- Ugyan, kisfiam - mondta a férfi – ez semmi volt, elhiheted! Csak egy kicsi ízelítő, hogy mit kapsz a farkadra, ha megint feláll a kislányomra! Szóval jobban teszed, ha becsukod a szemed, vagy illendően lesütöd! Ha leskelődsz, abból könnyen bajod lehet. Na, ezzel megvagyunk, lássunk munkához! Ági, készülj!
A lány arcáról rögtön lefagyott az addigi vigyor. Lehajtotta fejét, és halkan mondta:
- Igen apu!
A két felnőtt a kanapéhoz ment, István hellyel kínálta a nőt és udvariasan megvárta, míg leül:
- Éva, akarod te fenekelni a kislányt?
Éva a lányra nézett, látta, hogy elpirul, ahogy lehajtott fejel áll előttük.
- Nem… - Mondta – A te lányod. Én inkább csak nézem és tanulok.
- Rendben. – Mondta a férfi és felvette a hajkefét – Ági, kész vagy?
- Igen apu- mondta csendesen a lány.
- Feküdj a térdemre! Kicsit tágabbra a combod! Így. Számolj!
Egy halk suhintás, egy csattanás. Ági felszisszent, de egy pillanat múlva halkan, de nyugodtam mondta:
- Egy.
A fenekének jobb oldalán egy halványpiros, kb. 5 centis folt támadt. Az apja újra lecsapott, most a bal oldalra.
- Kettő.
A férfi felváltva verte a lány seggének két felét. Ági minden ütés után várt egy pillanatot, amíg megnyugodott kicsit és úgy mondta ki a számot. A lány végig halkan lihegett, próbált nyugodtan, egyenletesen lélegezni. Az apja kivárta, amíg a szám elhangzik, utána ütött csak. Közepes erővel ütött, a lány seggén egyre nagyobbak és vörösebbek lettek a foltok. Tizenkettőnél már az egész segge vörös volt. A következő ütésnél a lány újra felszisszent, egy kicsit tovább tartott, míg nyugodt, de kissé rekedt hangon ki tudta mondani:
- Tizenhárom.
Még hármat kapott és szabályosan végigszámolta. Az utolsó ütés után, ami talán nagyobb volt kicsit, vagy a bőre lett már túl érzékeny előbb elcsuklott a lány hangja, de ki tudta mondani:
- Ti… Tizenhat. Köszönöm, apu. Bocsánatot kérek!
- Rendben van, kislányom. Ügyes voltál. Áll fel, egyes póz!
A férfi Évára nézett, aki csendben, egy hang nélkül nézte végig a jelenetet. A nő arca kipirult, mélyeket lélegzett. Észrevette a férfi tekintetét, vett egy mély levegőt és kicsit rekedt hangon mondta:
- Nagyon fegyelmezett a kislányod!
A férfi elmosolyodott:
- Igen, van már gyakorlata. És gondolom nem akart szégyenben maradni előtted, vagy példát akart mutatni a kisfiadnak, hogyan kell elviselni egy büntetést.
A férfi ránézett az oszlophoz szíjazott fiúra. Géza a fenekelés kezdeténél még nagyon félt, hogy mi fog történni? A lány vajon visítani fog, mint ő, amikor a combára ütött az anyukája? Vagy sírni, szipogni fog? Látni akarta mi történik, hogyan verik meg a lányt és, hogy viselkedik közben. Ahol állt, onnan nem látta jól a lányt, csak oldalról és a szék is takarta kicsit. Igazából csak combtól lefelé látta a lányt, így kibírta, hogy ne álljon fel a farka, ne szólaljon meg a csengő. A büntetés végére kicsit megnyugodott. Nem tűnt olyan szörnyűnek, Ági nem is sírt, rendesen számolt, nyugodt hangon. A hajkefés fenekelés biztosan nem fáj annyira, mint a korbács a combján. Remélte ő is így fog kikapni és akkor nem ég le még jobban a felnőttek és Ági előtt. Amikor észrevette, hogy a férfi nézi, gyorsan lesütötte a szemét.
- Úgy látom a fiad is jól viselkedett, nem kellett megbüntetni a farkát. Nos, Ági tényleg nagyon fegyelmezetten viselte a fenekelést, amiért dicséretet érdemel. Viszont ez csak egy kis része volt a mai adagjának, a java még hátra van! – Mondta a férfi és a lányára nézett:
- Ideje folytatnunk, még a fiú is hátravan. Ági, felkészültél?
- Igen apu – mondta csendesen a lány.
A férfi a szoba közepére állított székhez lépett és megfordította. Aztán a nőhöz fordult:
- Éva, javaslom, hogy ülj át ide, a fotelba, innen jól láthatod a büntetést, és szükség esetén eléred Gézukát is. Ági – folytatta István – ideje kezdenünk! Helyezkedj el!
Miközben Éva átült a fotelbe, a lány is elfoglalta a helyét a széknél. Háttal állt a nőnek és Gézukának kis terpeszben, áthajolt a szék támláján és az ülőke szélén erősen megfogózkodott. A feneke kidudorodott és megfeszült, alatta látszott a puncija. Nagyon izgató látvány volt, amit Éva egy kis sóhajjal vett tudomásul, majd zavarában megsuhintotta a korbácsot: kényelmesen elérhette vele a fiú farkát. Ránézett a fiára:
- Rendesen viselkedj, ne kelljen ezt használni! Figyelj, mert utána te következel!
A fiú felnézett az anyjára, aztán a pucsitó lányra, majd a férfira villant a szeme és gyorsan újra lesütötte:
- Igen anyu.
- Rendben – mondta a férfi – kezdjük! Felkészültél, kislányom? Egy adagot kapsz, aztán kis szünet, utána a másik adag. Számold érthetően, tizenhat után köszönd meg! Értetted?
- Igen apu.
István a lány bal oldalán kicsit mögötte állt meg, a legjobb pozícióban a veréshez és a látványt sem takarta el. Megsuhintotta a pálcát a levegőben:
- Kezdjük! – mondta és lecsapott.
A pálca süvített a levegőben, aztán egy csattanással érte el a célját.
- Ááá – jajdult fel a lány. Összerándult a teste, a kezei kifehéredtek a szék szélén, ahogy megszorította. A fenekén, ami az előző verés után egyöntetű halványpiros volt, keresztben egy vékony sötétebb piros csík maradt. Mély levegőt vett, aztán nyugodtan, halkan mondta:
- Egy.
A férfi várt egy pillanatot, amíg a lány teste újra elernyedt és megint ütött.
- Kettő. – mondta a lány.
István lassú, nyugodt tempóban verte a seggét, a lány minden ütés után összerándult, röviden felszisszent és mondta számot. Már a tizediknél járt, 10 piros csík húzódott a seggén, amikor először feljajdult az első ütés óta.
- Auu – lihegett, a szeme könnybe lábadt, aztán kinyögte – Tizenegy.
A férfi megvárta, míg lenyugszik, elernyed a teste, aztán újra ütött.
A lány térdei megroggyantak, a combjai szélesebbre nyíltak. Egy pillanatra a széket is elengedte és picit felegyenesedett – Áuuu – tört fel belőle egy nyögés. Visszahajolt, megmarkolta a széket:
- Ti… - a lány hangja elakadt, ahogy egy kis csengő szólalt meg a háta mögött.
A fiú a pálcázás kezdete óta leste mi történik. Néha az anyukájára nézett, lesütötte a szemét, aztán újra a lányt kezdte lesni. Ettől a büntetéstől már komolyan félt. Látta, hogyan remeg meg a lány teste minden ütéskor, és ahogy a vörös csíkok sokasodtak a lány seggén, egyre jobban félt. Ahogy a tizenkettedik ütés után berogytak Ági térdei és szétnyíltak a combjai a fiú alig 2 méterről látta maga előtt a lány szétnyíló pináját. A farka, amin folyamatosan érezte a csipesz szorítását, megkeményedett, megrándult a csengő pedig megszólalt. Ijedten sütötte le a szemét, de az ágaskodó farkát nem lehetett eltitkolni.
Éva összerezzent a hangra. Mintha nem is itt lett volna eddig, vagy mintha aludt volna. Most kipirultan, kicsit lihegve nézett fel a hang irányába. Meglátta a kisfiú kemény farkát, ami éppen ekkor újra megrándult és megszólalt a csengő. Felkapta az ölében heverő kis korbácsot és odacsapott.
- Auuuuuuuuuuu – visított fel a fiú. A farka azonnal lekókadt, de a csipesz fent maradt a fitymáján. Az anyja ránézett a már ernyedt pöcsre, aztán újra ráütött a korbáccsal. Most a csipesz is leesett, a fiú pedig felüvöltött aztán zokogni kezdett.
A férfi Évára nézett és elmosolyodott.
- Ügyes – dicsérte meg. Odalépett a zokogó fiúhoz, lehajolt, felvette a csipeszt, aztán megfogta a farkát és megnézte. – Látod Éva – mutatta a nőnek a gyerek fütyijét, amin egymást keresztezve 4-5 vékony piros csík látszott és a fitymán sötétebb vörösen a csipesz nyoma – a csipesztől, vagy pár ilyen ütéstől semmi baja nem lesz a gyereknek, de nagyon jól fegyelmez. Látod azonnal elernyedt a kis pöcse. Persze, fáj neki, de tanuljon meg uralkodni magán! Tegyük vissza rá a csengős csipeszt, aztán folytassuk a dolgunkat!
A nő csak bólintott és Ágira nézett. Találkozott a tekintetük, a lány áthajolva a szék támláján, a hóna alatt nézett hátra. Az arcán széles vigyor ült. Láthatóan élvezte a fiú kínját. Amikor a nő szemébe nézett eltűnt a vigyor, lesütötte a szemét és várta a folytatást.
A férfi közben hátrahúzta a fiú fitymáját, aki ettől újra felsírt, aztán a fitymát előrehúzva az előző helyre tette vissza a csipeszt. A fiú felszisszent. A férfi megmarkolta a golyóit, és ahogy felállt felfelé húzta, amitől Gézuka felvisított. Lenézett a fiú vörös, könnyes arcára, megrázta a golyóit, aztán halkan azt mondta:
- Így jársz, ha a kis nyamvadt pöcsöd feláll a lányomra! Ha eddig még nem tudtad, hát hamar megtanulod, hogy ő nem hozzád való! – a férfi elengedte a golyóit, aztán farkát markolta meg erősen. A fiú kis fütyije eltűnt a férfi tenyerében. – Ezt sosem fogod bedugni a lányomnak! Sőt, azt hiszem más lánynak sem, ne is ábrándozz róla! Majd megtanulod, hogy csak pisilésre használd és, hogy örülhetsz, ha néha megengedik, hogy játsszál vele. Másra úgysem jó. – elengedte a kis fütyit és Évára, aztán a lányára nézett:
- Folytassuk! – Felvette a pálcát, a helyére állt, suhintott egyet és megkérdezte:
- Ági, készen vagy?
- Igen apu. – mondta a lány lesütött szemmel.
- Hol tartottunk?
- Tizenkettő volt.
- Nem, tizenegy! A tizenkettőt nem mondtad ki. Az most jön. Készülj! – felemelte a pálcát és nagyot csapott a lány seggére. Az feljajdult, beroggyantotta a térdét, az arca elvörösödött, a szeme könnyes volt. Lassan fújta ki a levegőt:
- Tizenkettő.
A maradék négy ütést az apja pontosan, egyforma időközökkel végezte el. A lány minden ütésnél rogyasztott kicsit, fújt egyet, aztán nyögve, de mindig érthetően mondta ki a sorszámot. A végén felsóhajtott mielőtt kimondta:
- Tizenhat. Köszönöm apu.
- Jól van, kislányom. Megdörzsölheted.
A lány hálásan felnézett, felegyenesedett és a két kezével lassan tapogatni, dörzsölni kezdte a seggét.
- Menj, hozz friss vizet nekünk, mondta az apja.
Ági elvitte a dohányzóasztalról az ásványvizet és kiment vele a konyhába. Egy perc múlva bontatlan, hideg vízzel tért vissza. Töltött a két felnőttnek és tálcán odavitte nekik a poharakat. Amikor ittak felnézett az apjára:
- Apu, ihatok én is egy pohárral?
- Igen, igyál csak. A kisfiút is itasd meg, ha kér.
Ági töltött magának egy pohár vizet és megitta, aztán a fiúra nézett:
- Iszol? – kérdezte durcásan.
- Igen, – mondta fiú rekedten, kiszáradt szájjal, aztán gyorsan hozzátette: - kérek szépen.
A lány teletöltötte a poharat és odament hozzá. Egy magasságban volt a szemük, a tekintetük összetalálkozott. A fiú érezte, hogy elpirul, elszégyelli magát, gyorsan lesütötte a szemét, aztán halkan azt mondta:
- Bocsánat… Ne haragudj…
A lány nem szólt semmit, csak a szájához emelte a poharat és megitatta. A fiú mohón ivott, amikor végzett kért még.
- Elég lesz az egyelőre. – szólt a férfi, aztán a nőhöz fordult – Éva, szeretném, ha a következő 16 pálcát te adnád Áginak. Nemsokára a fiad következik, meg kell tanulnod, hogyan büntesd.
- Rendben – mondta a nő nagyot nyelve – figyeltelek az előbb István, de mégis mekkorát kell ütnöm?
- Nyugodtan üss oda erősen! Ági megérdemli a büntetést és ki is bírja. Ha túl gyenge, vagy túl erős lesz, majd szólok. Bárhol ütheted a seggét, de vigyázz, hogy érje mind a két felét! Ha az eddigi csíkok közé ütsz az nem fog annyira fájni a kislánynak, mintha eltalálod a pálca nyomát. Rajtad múlik hova ütsz. Suhints néhányat a levegőbe, hogy érezd a pálca húzását. A hangja is szép és felkészít téged is, a kislányt is arra, ami jön. Ha úgy érzed felkészültél, szólj Áginak, hogy foglalja el a helyét, kérdezd meg készen áll-e és ha igen, akkor kezdheted.
A nő felállt a fotelből, felvette a pálcát és méregette a kezében. Meghajlította, aztán átdugta a kezét a hurkon és megmarkolta a fogót. Kinyújtotta egyenesen maga előtt, aztán a feje felé emelte és nagyot ütött a levegőbe. Még két, három nagy ütést csinált, aztán pár kisebbet is. A férfi, a fotelben ült és mosolyogva nézte:
- Igen, így ki lehet próbálni egy pálcát. A kisebb és nagyobb ütéseknél érzed menyire rugalmas, milyen a húzása, milyen a hangja. Készen állsz?
- Azt hiszem igen… - Odafordult a lányhoz – Ágikám, kérlek, foglald el a helyed!
A lány az apjára nézett, aztán a nőre, majd lehajtotta a fejét és szó nélkül a székhez lépett. Áthajolt a támlán, elhelyezkedett és várt.
- Készen vagy, Ágika? – kérdezte a nő kicsit bizonytalanul.
A lány felnézett az apjára, de az szótlanul, rezzenéstelen arccal ült. A lány nagyot sóhajtott:
- Igen… Igen, Éva néni.
Éva a férfira nézett, kicsit bizonytalan volt magában. Még sosem vert meg senkit, leszámítva, hogy ma a korbáccsal a fia combjára és farkára ütött. De ez a pálca sokkal gonoszabbul nézett ki, mint a kis, játékszerű korbács. Sajnálta a lányt és izgatta is a meztelen, elvert seggű lány látványa. Amikor az apja fenekelte nagyon felizgult. Hirtelen megértette a fiát, hogy merevedése volt ettől a látványtól. Negyvenkét éves volt és soha nem izgatták a nők, nem gondolta, hogy leszbikus hajlami lennének. Furcsa volt számára ez a helyzet. Azt sem tudta eldönteni, hogy a meztelen lány, a jóképű, férfias, határozott férfi, vagy a büntetés maga, a hajkefe, majd a pálca hangja, a csattanások, a lány fenekén keletkező nyomok hatnak rá izgatóan. Vagy az egész együtt, a helyzet maga. A lány szép volt, és ahogy kiszolgáltatott helyzetben várta a verést még izgatóbb. A nő össze volt zavarodva. Amikor első dühében felhívta a szomszédot keményen meg akarta büntetni a fiát, nem is gondolt másra, arra semmiképp, hogy ez lesz belőle.
Nem, nem bánta meg. Ezt határozottan tudta, érezte. Tudta, hogy szigorra van szüksége a fiának, szégyellte, hogy a fia nem tud úgy viselkedni, mint ez a négy évvel fiatalabb kislány. Ránézett a fiúra, aki félig ernyedten a kezeit összefogó szíjon lógatta magát az oszlop mellett. Miért nem tud egyenesen megállni? Úgy viselkedni, mint egy férfi, ahogy elvárható lenne egy húszéves fiútól? Miért nincs benne egy pici büszkeség?
Igaz, mire lenne büszke? Soha, semmiben nem ért el kimagasló eredményt. Mindig jó jegyei voltak, de azért, mert jók voltak a képességei, nem azért mert meg kellett volna küzdenie érte. Soha nem kellett sokat tanulni. Ez persze lehet az iskolarendszer hibája, hogy mindenkitől egyformán követelnek és így a tehetséges gyerekekből nem hozzák ki a maximumot, hiszen szinte tanulás nélkül lehetnek kitűnőek. Az egyetemre az érettségi eredménye alapján jutott be, ott sem volt igazi megmérettetés. Az első évben kitűnő volt, de Éva látta, hogy, mint annakidején a gimiben, szinte most sem tanul a fiú. Az első akadályt ez a mostani dolgozat jelentette. Nyilván ez sem okozott volna gondot, ha csak egy kicsit is tud összpontosítani, figyelni. Ha van egy kis önuralma. De ő tanulás, munka helyett inkább leskelődött és maszturbált! Éva érezte, hogy felgyülemlik benne a düh. Felemelte a pálcát, a lányra nézett, hogy hova üssön, aztán leengedte a pálcát, mert rájött, hogy nem a kislány a hibás, nem őt kell megverni. Ez a lány egy jólnevelt, engedelmes gyerek, aki az apja első szavára ugrik. Nem keres kifogásokat, hanem azonnal megteszi, amit mondanak neki, még ha tudja is, hogy nagyon fog fájni. Igen, hibázott, hogy megsértette a szabályokat és letagadta, de éppen elég büntetést kapott már érte. És tisztességgel elviselte. A fia pedig az első kis fájdalomra visított, mint a malac és sírva fakadt. Ráadásul annyira nem tud magának parancsolni, hogy ha tudja milyen büntetést kap, akkor sem embereli meg magát, hanem bámulja egy lány szenvedését és felizgul tőle. Ez a gyönyörű, szófogadó lány pedig itt várja engedelmesen, hogy ő megverje.
A nőben felforrt a düh, a földre dobta a pálcát, két lépéssel a fia mellett volt és két hatalmas pofont adott a meglepett fiúnak.
- Ez mind miattad van, te kis mocsok – sziszegte, aztán ahogy látta, hogy a fiú sírni kezd újra felpofozta. – Semmi tartás nincs benned, te szerencsétlen! Már régen oda kellett volna állnod István elé és megkérni, hogy ne verje meg Ágit, mert az egész a te hibád! Hogy téged büntessen meg, helyette is! De te nem! Te csak leskelődni tudsz meg játszani a nevetséges kis farkaddal! Még egy szegény lány szenvedésén is felizgulsz! Hát milyen ember vagy te?
Éva újra felemelte a kezét, de aztán csak legyintett és elfordult. Találkozott a tekintete Istvánéval, aki csendben ülte végig a jelenetet, nem szólt, csak figyelt komolyan.
- Bocsáss meg István, de szerintem Ági nem érdemel több büntetést. Ideje lenne a fiamat megbüntetni.
A férfi bólintott, aztán odaszólt a lánynak, aki még mindig a büntetésre várva, a székre hajolva állt:
- Ági, menj, főzz egy kávét!
A lány azonnal felpattant – Igen apu! - Mondta és már szaladt is ki a konyhába. A férfi Évához fordult:
- Gyere, levegőzzünk kicsit az udvaron. – karon fogta és kivezette a teraszra. – Láttam mi történt és megértem. Ne! Ne tiltakozz, elég jó megfigyelő és emberismerő vagyok. Te még sok mindent nem tudsz magadról, ami egy gyakorlott szemnek nyilvánvaló. Látom, hogy tetszik neked Ági. Tetszik a viselkedése, az engedelmessége és tetszik a teste is. Tetszik, hogy fegyelmezetten viseli el a fájdalmat, a büntetést. És megsajnáltad. Nincs ebben semmi rossz.
A férfi hellyel kínálta Évát a teraszon, aki teljesen piros arccal, lesütött szemmel ült le. István vele szemben ült le, aztán átnyúlt az asztalon és megfogta a nő kezét.
- Ági megszegte a szabályokat, és amikor megszegte őket pontosan tudta, hogy milyen következményei lesznek. Ezért is tudta olyan pontosan eltalálni, hogy milyen büntetést szabok ki rá. Kiszabtam rá a büntetést, és ő elfogadta. Ezt csak nagyon indokolt esetben lehet megváltoztatni, vagy elhalasztani. Az ilyen halasztások pedig nem tesznek jót. A legjobb, ha a gyerek azonnal megkapja a büntetését. Neki is sokkal jobb, hiszen túl lesz rajta, túl lesz a legrosszabb részén. Ha megkérdezzük Ágit, hogy most, vagy később szeretné-e megkapni a maradék pálcázást, azt fogja válaszolni, hogy most. És igaza lesz, jobb így mindenkinek.
Az ajtó felől halk kopogás hallatszott. A férfi felnézett és meglátta a lányát, aki pucéron állt az ajtó mögött. Intett neki, a lány kinyitotta az ajtót:
- Bocsánatot kérek. Apu, kész a kávé. – Mondta a lány.
- Hozd ki, kislányom. Nem kell felöltöznöd, most senki nem fog meglesni a szomszédból! –mosolygott a férfi.
A lány elpirult és az oszlophoz szíjazott fira pillantott. Aztán felvette a tálcát a kávéval, kivitte a teraszra és az asztalra tette.
- Köszönöm, kislányom! Hozz vizet is, és kérdezd meg a kisfiút, hogy szomjas-e, ha igen itasd meg. Utána egyes pózban várj, nemsokára bemegyünk mi is. – István a nőhöz fordult – Parancsolj, Éva. Iszunk egy kávét, közben elmondom miért fontos, hogy megverd Ágit, ha már az előbb beleegyeztél. A lány közben kihozta a vizet és lesütött szemmel töltött a két felnőttek, amikor meghallotta, mit mond az apja felpillantott, előbb az apjára, aztán Évára. Gyorsan újra lesütötte a szemét, még egy pohár vizet töltött és bevitte a fiúnak.
A felnőttek nézték, hogy bezárja maga mögött az üvegajtót, odamegy a fiúhoz, mond neki valamit, amit nem hallottak, aztán megitatja a fiút, aki hálásan iszik. Utána a fiú mondott valamit, biztosan megköszönte a vizet. A lány végigmérte, valamit mondott, aztán otthagyta, a fiú háta mögött, a fal mellett állt meg lehajtott fejjelt, hátratett kézzel.
- Elég jól kijön egymással a két gyerek, legalábbis amíg a fiad ki van kötözve – nevetett István.
- Nos – folytatta – látom, hogy tetszik neked a lány és, hogy sajnálod. De a büntetését mindenképpen meg fogja kapni, a nevelőnek mindig következetesnek kell lennie. Nem szórakozásból verjük meg a gyereket, hanem hogy fegyelmezzük, neveljük, helyes irányba tereljük a fejlődését. Ezért mindegy, hogy mi mit érzünk a büntetés közben, dühöt, vagy sajnálatot, vagy izgalmat. Az a fontos, hogy a gyerek mit érez. Hogy a fájdalom és a szégyen, amit büntetéskor érez, meggátolja benne, hogy újra elkövesse a hibákat.
A férfi ivott a kávéból, aztán folyatta:
- Azért kell, hogy te büntesd meg, hogy kivívd a tiszteletét. Most csak a szomszéd nő vagy, az apja vendége, aki előtt kikapott, aki előtt szégyelli magát. Ha most megkéred valamire, vagy utasítod előbb rám fog nézni jóváhagyást kérve, mint előbb, amikor a büntetéséhez kezdtél volna. Ha én megparancsolom neki, hogy engedelmeskedjen, akkor megtesz neked bármit, amire utasítod, de azt kell elérned, hogy nélkülem is, amikor nem vagyok jelen, akkor is azonnal engedelmeskedjen neked. El kell érned, hogy elfogadjon parancsolójának, úrnőjének.
- Értem – mondta halkan a nő.
- Ezért nem tétovázhatsz, nem habozhatsz, amikor bünteted. El kell verned Ágit, hogy tiszteljen téged és azért is, hogy gyakorolj, tapasztalj. Meg kell tapasztalnod, hogy milyen hatással van a fenekelés a rossz gyerekre. Mert a fiad büntetése még csak most következik, és én segítek neked, de őt elsősorban mégis neked kell majd büntetned. Nem csak most, hanem bármikor, ha megérdemli. Mert láthattad, hogy egy fenekelés nem változtatja meg a gyereket. Szabályozni kell, állandóan ellenőrizni, és ha megérdemli, akkor megbüntetni. Nem dühből elverni, hanem megfontoltan, a hiba, a bűn mértékének megfelelő büntetést kiszabni és végre is hajtani habozás, megingás nélkül. Nem az a cél, hogy levezesd a haragodat, hanem hogy tanuljon a büntetésből.
A férfi letette a kávéscsészét, ránézett a nőre, aztán azt mondta:
- Most azt javaslom, hogy menjünk be és verd meg Ágit. Ha mégsem akarod, most mondd meg, akkor tőlem fogja megkapni a büntetését, és én nem fogom sajnálni, hidd el. Vagyis ha sajnálod a lányom, jobb, ha te pálcázod meg.
- Értem – mondta a nő. Nagyot nyelve folyatta – Megverem a lányod, ahogy tanácsoltad.
- Rendben, ez így helyes. – mondta a férfi – Azt javaslom, hogy ne üss nagyokat, legalábbis az elején. De túl kicsit sem szabad ütnöd, éreznie kell a gyereknek a fájdalmat, különben céltalan az egész. Úgy állj mögé, ahogy én álltam, de egy kicsit közelebb a lányhoz. Így, amikor lecsapsz a pálcával, az süvít a levegőben, de a seggét nem a legnagyobb sebességgel mozgó vége éri el, hanem a kezedhez közelebbi része. Ezzel sokkal kisebb fájdalmat okozol, ugyanolyan összhatással. A büntetés során végig légy határozott, ne tétovázz, ne lássa, érezze rajtad, hogy sajnálod, hogy bizonytalan vagy magadban. Mindig határozottnak kell lenni a gyerekeddel, különösen, amikor éppen bünteted. Ha jól hajtod végre ezt a pálcázást, Ági ugyanazt fogja érezni, mint amikor én büntetem meg. Tisztelni fog, de mivel mégsem fáj majd neki annyira, mint az előző verés, ezért meg is kedvel téged. Néhány alkalom után el fog fogadni úrnőjének és örömmel engedelmeskedik majd neked, bármit parancsolsz is. Menjünk, essünk túl rajta!
A férfi felállt, felsegítette Évát, aztán kinyitotta előtte az ajtót és bementek a nappaliba.
Amikor beléptek a két gyerek felkapta a fejét, aztán gyorsan újra lesütötték a szemüket. A férfi kényelmesen leült a fotelbe, a szemével bíztatóan intett a nőnek, aki ránézett a lányra, aztán halkan, de határozottan mondta:
- Ági, gyere a székhez, helyezkedj el!
A lány az apjára pillantott, de csak a hátát látta. Egy pillanatig habozott, aztán a székhez ment és elhelyezkedett. A hóna alatt az apjára nézett újra, de a szigorú arcot látva azonnal lesütötte a szemét. Ahogy a segge kidomborodott és megfeszült rajta a bőr, tisztán látszott az eddigi büntetések nyomai: a hajkefe okozta egyöntetű piros szín már sokat halványult, de a pálcázás nyoma tisztán látszott. Az eddigi vékony, sötétvörös csíkok most kicsit halványabbak és szélesebbek voltak, egy-egy piros sáv, a közepükön sötétebb csíkkal.
- Készen vagy, Ági: - kérdezte a nő.
A lány újra felnézett, de gyorsan lesütötte a szemét, nagyot sóhajtott és halkan mondta:
- Igen Éva néni.
- Rendben, kezdjük – mondta a nő. Megnézte a lány seggét, nyelt egy nagyot, aztán kicsit oldalt lépett és megállt a lány mögött, ahogy a férfi tanácsolta. Vett egy mély levegőt, aztán felemelte a pálcát és nagy suhintással lecsapott. Pontosan talált: két sötétebb vörös sáv között most egy újabb keletkezett.
- Au – Ági és Éva egyszerre sóhajtottak fel az ütés után. A lány teste összerándult, aztán halkan kimondta:
- Egy.
A hangra a fiú is felkapta a fejét. A férfi ránézett, aztán azt mondta:
- Nézd csak, kisfiam! Nézd végig, anyukád hogyan bünteti meg Ágit. Figyelj, mert rád is ez várj! Tanulj Ágitól tisztességgel viselkedni, fogadni a büntetést, amit megérdemelsz! De ne feledkezz meg a csengőről a pöcsödön! Ha megszólal, tudod mit kapsz!
A fiú lesütötte a szemét. Az anyukája ránézett, aztán rákiáltott:
- Mit nem értettél, te szerencsétlen? Nézzed és tanulj! – aztán Éva a férfira nézett, az bólintott és rámosolygott. A nő megvárta, míg a lány teste elernyed a székre dőlve és újra ütött.
- Kettő. – Ági egy nagy levegő után teljes nyugalommal mondta ki a számot.
A nő újra ütött, majd megint és megint. Minden ütése éles pálcasuhogással járt, de egyik sem volt túl erős és mindegyik az előző nyomok között találta el a lány fenekét. Kezdett belejönni, kitapasztalni a verés módját.
Ági apró lihegéssel fogadta a pálcázást és mindig pontosan számolt.
Éva most nagyobbat ütött. A lány feljajdult, a térdei berogytak kicsit, a két combja és a feneke szétnyílt. Nagyot sóhajtott, ahogy visszaereszkedett a szék támlájára, a szemei könnyesek voltak, ahogy kimondta:
- Tizennégy.
A maradék két ütést szipogva, könnyezve fogadta, de végig kitartott és számolt. Az utolsó után nagyot sóhajtva mondta:
- Tizenhat. Köszönöm Éva néni! Bocsánatot kérek! – és visszahanyatlott a székre.
Éva kipirultan, mélyeket lélegezve állt. Már belejött a fenekelésbe, élvezni kezdte az ütés után felhangzó süvítést és csattanást, aztán a lány lihegését, szipogását és a számot, amit halkan kimondott. A légzését a lányéhoz igazította, ő is átélte a fenekelés minden mozdulatát és fel is izgult tőle. Már emelte a kezét a következő ütéshez.
Amikor meghallotta, hogy a kislány megköszöni a verést, zavarba jött. Leeresztette az ütésre emelt pálcát, körülnézett, felkuncogott:
- Szívesen. Vagyis… – tért észhez hirtelen és komolyan mondta – Rendben, Ágikám. Felállhatsz. Ügyes voltál…
A lány felegyenesedett és megállt a szék mellett, a kezei az oldala mellett lógtak. Ránézett az apjára.
- Rendben, kislányom. Tényleg ügyes voltál. Megdörzsölheted a segged. – Mondta a férfi és mosolyogva nézte, ahogy a lánya rögtön a fenekéhez nyúl két kézzel és dörzsölgetni kezdi. Évához fordult:
- Nagyon jól csináltad! Még néhány alkalom, amiről a fiad biztosan hamarosan gondoskodni fog, és egészen profi leszel.
- Köszönöm István – mondta a nő lassan lenyugodva – Köszönöm, hogy ennyit foglakozol velünk, hogy segítesz, tanítasz.
- Szívesen. Nekem is jól jön majd egy szigorú szomszéd, aki ismeri a lányomat, a szabályokat, ami szerint él. Akire rábízhatom majd, ha el kell utaznom néha. Így kisegíthetjük egymást, ahogy jó szomszédokhoz illik.
A lány felkapta a fejét, aztán beletörődve a dologba újra a fenekét kezdte masszírozni. A két felnőtt nézte, aztán az apja szólt hozzá:
- Kislányom, megkaptad a büntetésed első részét. A mellékbüntetést most kicsit későbbre halasztjuk, a fiúval együtt fogod megkapni. Előbb kiszabjuk az ő büntetéslét és végrehajtjuk. Utána megírjátok a büntetéseteket. Most elmehetsz a mosdóba. Ha felfrissültél kicsit, kettes pózban helyezkedj el a dohányzóasztalnál. Igyekezz!
- Köszönöm apu! – mondta a lány és kiszalad a nappaliból.
- Ülj le Éva – mondta a férfi – ideje a fiad büntetésén gondolkoznunk.
A fiú felkapta a fejét. Látta, hogy a két felnőtt leül a dohányzóasztal mellett és a férfi vizet tölt két pohárba és az egyiket ez anyukájának nyújtja. Amikor a felnőttek ránéztek, lesütötte a szemét.
Arra gondolt, hogy amit itt látott az nem lehet igaz. Biztosan álmodik. Az anyukája nem ilyen, ő nem ver meg valakit egy pálcával. Őt biztosan nem. Ez a gonosz férfi nem veheti rá az anyukáját, hogy őt megverje, főleg nem így mások előtt. Ez kizárt. Az anyukája most azt fogja mondani, hogy köszöni szépen, megtanulta, hogyan büntesse meg. Aztán ő bocsánatot kér, és hazamennek. Lehet, hogy kikap, és biztosan nem kap majd zsebpénzt és nem jöhet majd ki a szobájából egy ideig. De az anyukája nem fogja itt megverni egy idegen férfi és egy lány előtt. Biztosan nem!
Felemelte a fejét és az anyukájára nézett, várva mit mond majd. Amikor meghallotta nem hitt a fülének:
- Az biztos, hogy többet érdemel, mint a kislányod! – mondta a nő és végigmérte az oszlophoz szíjazott fiút – Kérlek, István, döntsd el, mit kapjon. A te lányodat leste meg és miatta kapott ki ennyire! Szabd ki a büntetését, akkor megverem itt előttetek, és ha úgy gondolod, hogy eleget kapott hazaviszem és bezárom!
- Igen, az biztos, hogy nagy a bűne a fiúnak – mondta a férfi – és komoly büntetést érdemel. Meg is fogjuk büntetni. Elsősorban te, Éva, a te fiad és a te felelősséged a nevelése. De ha megfogadod a tanácsomat, akkor a fiú kapni fog Ágitól is és tőlem is. Egyrészt az én lányomat leste meg, ezzel a lányom és ellenem követett el bűnt és jogunk van megbüntetni. Másrészt, neked Éva, még nincs kellő gyakorlatod a büntetésben és lehet, hogy megsajnálod a fiút, nem leszel elég kemény hozzá. – A nő tiltakozását látva a férfi felemelte a kezét – Várj, hallgass meg! A fiú számára külön büntetés lesz, hogy egy fiatalabb lány fenekeli el. Ezenkívül, ha a későbbiekben számítasz a segítségemre a fiú nevelésében, hát jó, ha megtanulja, hogy Ági felette áll. Ági, néhány hibától eltekintve, jó gyerek, ritkán kell a maihoz hasonló komoly büntetést kiszabnom rá. Sokat segíthet a kisfiadnak, taníthatja magaviseletre, viselkedésre. Ráadásul mindketten dolgozunk, ha a két gyereket együtt hagyjuk itthon, számíthatunk rá, hogy mind a kettő jobban viselkedik, mintha egyedül lennének.
- Igazad van – mondta a nő – és köszönöm, hogy ennyit segítesz nekünk!
- Szóra sem érdemes, Éva! Ha úgy alakulnak majd a dolgok, ahogy gondolom, akkor hamarosan egy nagyon jól működő szomszédi közösséget fogunk alkotni. Egymás segítve neveljük majd a gyerekeket és ez mindannyiunk számára kedvező lesz. – A férfi felnézett a belépő Ágira, aki a dohányzóasztalhoz sietett és azonnal letérdelt, lehajtotta a fejét. A lány arcán látszott, hogy megmosta, lemosta a könnyeit. – Rendben, kislányom – mondta a férfi – Mindjárt megkapja ez a leskelődő fiú a büntetését, amiben számítunk a te segítségedre is.
A lány felkapta a fejét, fény csillant a szemében, aztán a fiúra nézett és gonoszul elvigyorodott.
- Igen apu – mondta, miközben lehajtotta a fejét.
- Akkor most hozzuk ide a fiút és kérdezzük meg, tudja-e miért fog büntetést kapni. Utána kiszabjuk a büntetését és végrehajtjuk. Aztán a két gyerek majd megírja a büntetését és ezzel a mai napot lezárjuk.
- István, szeretnék előbb kimenni a mosdóba – kérte a nő.
- Persze. Ágika, kísérd Éva nénit a fürdőbe és engedelmeskedj, bármit parancsol, értetted?
A lány felnézett a két felnőttre:
- Igen apu. – Felállt, megvárta, amíg a nő is feláll, aztán mutatta az utat – Erre tessék, Éva néni.
Amikor a két nő kiment István felállt és a fiúhoz ment.
- Most eloldozlak. – mondta. – Amikor leengeded a kezed, zsibbadást fogsz érezni. Forróságot a visszaáramló vértől és szúrásokat. Ne ijedj meg tőle, mozgasd meg a karjaidat, nyújtózkodj, tornázz egy kicsit. Különben is rád fér a tornázás! Undorító, ha egy fiatal fiú így el van hízva, ilyen hájas. Mit gondolsz, ki fogja így megkívánni a tested? Legfeljebb aki el akarja verni a hájas seggedet, vagy a pufi arcodba akarna nyomni a farkát. Tehát most elengedlek. Ne gondolj szökésre! Mozgasd meg a tested, aztán, mire anyukád visszajön, térdelj a dohányzóasztalhoz kettes pózban! Értetted? – Miközben beszélt leakasztotta a szíjat, ami fiú kezeit a rögzítette a feje felett.
A fiú kezei lehulltak a hasához, felszisszent a karjaiba nyilalló zsibbadástól. Rekedten mondta:
- Igen… Igen uram!
- Rendben – mondta a férfi és kicsatolta a kezeit összekötő szíjakat, aztán a derekáról és a lábairól is levette őket.
A fiú ellépett az oszloptól és megroggyantak a térdei.
- Fogózz meg az oszlopban, aztán guggolj le néhányszor, – utasította a férfi – utána körözz a karjaiddal, mozgasd meg a nyakad, hajolj párszor előre.
A fiú csinálta, amit mondtak neki, nyújtózkodott, guggolt, tornázott. Néhány perc múlva már lihegett, de merevség a testéből és a zsibbadás a karjaiban elmúlt. A férfi bólintott.
- Elég lesz. – mondta – Kettes pózban a dohányzóasztalhoz, rajta!
A fiú az asztalhoz ment, letérdelt és lehajtotta a fejét. A férfi leült vele szemben a fotelben és csendben nézte.
Nemsokára visszajött Éva, mögötte csendben jött Ági is. Éva leült a kanapéra, kényelmesen elhelyezkedett. Látszott rajta, hogy felfrissült.
- Kezdhetjük, Éva? – kérdezte a férfi.
- Igen – mondta és a fiára nézett.
- Ági, kettes pózban Éva néni lába mellé! – mondta a férfi, aztán a fiúhoz fordult:
- Nos, kisfiam, mondd el, ahogy Ági mondta el az elején, hogy mit követtél el, miért vagy most itt, miért érdemelsz büntetést!
A fiú könyörögve nézett fel az anyjára.
- Rajta Gézuka! Ne húzd az időt. Tudjuk, mit csináltál, már be is vallottad egyszer, most csak meg kell ismételned! – mondta az anyukája szigorúan – Arra ne számíts, hogy megkönyörülünk rajtad! Essünk túl ezen minél előbb, neked is jobb lesz.
A fiú lesütötte a szemét és nagyot nyelt. Pirulva, elakadó hangon, dadogva mondta:
- Meg… Meglestem Ágit, amikor… amikor meztelenül napozott… És felvettem videóra… És… - elakadt a hangja, a szája teljesen kiszáradt, hiába nyelt párat nem tudott megszólalni.
- Ági, adja egy pohár vizet Gézukának – mondta a férfi. Amikor a lány töltött egy pohárba és a fiú elé tette az asztal szélére folyatta – Igyál, aztán mondd tovább, ne hagyj ki semmit. Ha valamit elhallgatsz, akkor azért külön büntetést kapsz!
A fiú remegő kézzel vette el a poharat és megitta a vizet. Amikor visszatette az üres poharat az asztalra, annyira zavarban volt, hogy leverte a kezével. Gyorsan felkapta a padlóról, szerencsére nem tört el a pohár. Lehette az asztalra, lehajtotta a fejét, és halkan mondta:
- Bocsánat… Bocsánatot kérek! …
- Nincs semmi baj, kisfiam. De most ne várakoztass tovább minket! Rajta, beszélj! – mondta az anyukája.
- Hát… Meglestem Ágit. És videóra vettem és a telefonommal lefényképeztem… És… És maszturbáltam rá…
A lány felkapta a fejét és a fiúra nézett. Az arca piros volt, szégyellte hallani, hogy egy fiú őt bámulva maszturbált, de a szemében harag látszott.
- Hányszor csináltad ezt? – kérdezte a férfi.
- Háromszor uram. Először csütörtökön, aztán pénteken és ma…
- Tehát háromszor lested meg a lányomat. És hányszor verted ki rá?
- Hát… kétszer amikor csütörtökön meglestem… És még utána este is kétszer. És pénteken is. És ma is, amikor… Amikor anyuka elkapott. De ma nem fejeztem be, mert jött anyuka…
- Szóval hétvégén nem is maszturbáltál? Vagy esetleg nem a lányomról készült videót nézted közben, hanem valami mást? – kérdezte a férfi szigorúan.
- De igen… bocsánat… hétvégén is csináltam párszor és néztem a videót – ismerte be csendesen a fiú.
- Rendben van. Bevallottad a bűnödet. – mondta a férfi és Évához fordult. – Nem lenne értelme, hogy Ágihoz hasonlóan a fiad a maga számára kérjen büntetést, hiszen még nem tudja milyen az, és azt sem tudja, egy ilyen súlyos bűnért mi jár. Ha megengeded én kiszabom a büntetését és utána, ha túl soknak találod, te elengedhetsz belőle valamennyit. Jó lesz így?
- Igen. – mondta a nő, aztán a fiára nézett, majd folytatta – Kérlek, István, mondd meg, mit érdemel a gyerek, nem fogok elengedni belőle. A legszigorúbb büntetést érdemli!
- Rendben, – mondta a férfi – Gézuka 20 éves, ezért húsz pálcaütést fog kapni minden leskelődésért. És húszat a fényképekért, húszat-húszat a két videó felvételért! Ez összesen 120 pálca lesz.
A fiú ijedten kapta fel a fejét, még Ági is meglepve nézett az apjára. Százhúsz pálcaütés nagyon sok volt, a lány tudta, hogy ezt ő sem bírná ki.
- István… - szólalt meg halkan a nő.
- Nyugalom! – nevetett fel a férfi – tudom, hogy ez sok lenne egyszerre, még egy tapasztaltabb gyereknek is sok. A büntetést több részletben fogja megkapni a gyerek. Most először húszat kap Ágitól, mivel őt leste meg, illendő Áginak esélyt adni egy kis viszonzásra. Rendben van, kislányom?
Ági elvigyorodott, ránézett a fiúra, utána Évára, aztán illedelmesen lehajtotta a fejét és halkan, komolyan azt mondta:
- Igen apu. Köszönöm szépen!
- Én köszönöm, Ágikám! – mondta a nő mosolyogva – rendesen verd el ezt a kis leskelődőt!
A fiú arca vörös volt a szégyentől és döbbenten nézett fel az anyjára. Hogy mondhatta ezt? Megengedi, hogy ez a lány elfenekelje? És még biztatja is?
- De… Anyuka, kérlek!
- Csend! Ezt érdemled, sőt sokkal többet! Köszöndd meg azonnal István úrnak, hogy csak húszat kapsz most!
István felemelte a kezét.
- Várj, Éva, nem fejeztem még be. – mondta mosolyogva – Megosztjuk a büntetést, mert 120 nagyon sok egyszerre, viszont ennél kevesebbet nem lehet kiszabni ilyen súlyos bűnre. Így is nagyon elnéző voltam, mert hozzá kellett volna tennem még minden maszturbálásért is húszat. De ezeknek a pontos számát egyelőre nem ismerjük. Úgy látszik, a fiad másra sem használja a kezét, mint hogy a kis fütyijével játsszon. Ezért a későbbiekben még megkapja a büntetését, vagy fenekelést, vagy mást. És természetesen szabályoznod kell majd milyen feltételekkel engeded meg neki a maszturbálást. De ezt majd később, egyelőre végezzünk ezzel a büntetéssel. Tehát a 120 pálca felét ma kapja meg. Először húszat Ágitól, utána húszat tőlem, majd végül húszat tőled, Éva. Ez a mennyiség már nagyon komoly büntetés, de ezt még ki lehet bírni. A fiú 2-3 napig nem fog tudni rendesen ülni, és ha mozgás közben a seggéhez ér a nadrág, az is fájni fog. Mellesleg, ha nem kell kimennie a házból, akkor javaslom, hogy amíg a büntetése tart ne engedd felöltözni.
- Igen, István ezt megfogadom – mondta a nő.
- Rendszeresen ellenőrizzük majd a fiú seggét, amikor megfelelő állapotban lesz hozzá, megkapja a második hatvan pálcát is. – A férfi felemelte Ági naplóját az asztalról – Egy ilyen naplót pedig holnap elkezd vezetni a kisfiad. Odaadom neked Ági egyik régebbi naplóját, hogy olvasd végig, milyennek kell lennie. Nos, ez lenne tehát a fiú alapbüntetése: 120 pálca, két részletben, a fele most, a fele, ha megfelelő állapotban lesz a segge. Mellékbüntetésként büntetést fog írni, mint Ági, és legalább egyhónapos szobafogságot, internet és tévé megvonást ajánlok. Ez alatt nem fog unatkozni, meg kell majd tanulnia a szabályokat, a házirendet, amit majd segítek összeállítani a számára. Rendben van, Éva?
- Igen, István, rendben van és köszönöm szépen! - Ránézett a fiúra és megkérdezte:
- Megértetted kisfiam, milyen büntetést kapsz? Mondd fel szépen hangosan!
- Igen anyu… – mondta a fiú beletörődve a sorsába – Hatvanat fogok kapni pácával a seggemre és majd később, amikor már nem fáj, megint hatvanat. És büntetést kell írni, mint Áginak, és szobafogság lesz egy hónapig tévé és internet nélkül.
- Megteszi – mondta a férfi – akkor kezdhetjük, kisfiam?
A fiú az anyjára nézett, könyörögve, de az szigorúan rászólt:
- Ne könyörögj kegyelemért, meg fogod kapni, ami jár! Gyerünk a székhez, azonnal!
A fiú lassan felállt, ránézett a többiekre, akik várakozva nézték őt. Ági száján mosoly játszott. A fiú tétován a székhez ment. Újra megtorpant a kezét a szék támlájára téve és visszafordult, hátha kegyelmet kap.
- Készen állsz, Gézuka? – kérdezte a férfi.
A fiú nagyot sóhajtott és válaszolt:
- Igen uram.
- Rendben. Ági, légy szíves add ki a 20 pálcaütést Gézukának!
- Igen apu – mondta a lány és azonnal felállt, felvette a pálcát a dohányzóasztalról és két lépéssel a fiú mellett termett. Megállt kicsit hátrébb és oldalt, felemelte a pálcát é nagyot suhintott a levegőbe:
- Készen vagy?
- Igen…
- Akkor helyezkedj el! Hajolj a támlára, fogd meg az ülőke szélét és szorítsd!
Amíg a fiú elhelyezkedett, a két felnőtt közelebb jött. Éva leült a fotelbe, István pedig mellette állt meg. Innen mindketten jól láthatták a büntetést.
Ági a felnőttekre nézett, aztán megnézte a fiú fehér, kicsit kövérkés seggét és elmosolyodott.
- Kezdhetjük? – kérdezte.
- Igen… - mondta halkan a fiú.
- Ne felejtsd, kisfiam, minden ütést hangosan számolj, és a végén köszönd meg szépen Ágikának! – mondta az anyja.
- Igen anyu – mondta a fiú felnézve rá, aztán lehajtotta a fejét, összeszorította a száját és várta az ütést.
Kis ideig nem történt semmi, aztán egy süvítést hallott, ahogy a pálca a levegőben mozgott. Összerándult, majdnem feljajdult, aztán rájött, ahogy a lány nevetését meghallotta, hogy nem is ütötték meg, csak ijesztgették.
- Ági! Ne játsszál! Komoly feladatod van! Rajta! - mondta a férfi.
- Igen apu, bocsánatot kérek – mondta azonnal a lány, aztán a fiúhoz szólt:
- Készen vagy? Kezdhetjük?
- Igen… - mondta a fiú halkan.
Azonnal meghallotta a pálca süvítését, aztán egy iszonyú égő fájdalom hasított a seggébe. Nem tudott uralkodni magán, felugrott a kezeit a seggére szorította és felüvöltött:
- Auuuuu!!! – Aztán térdre esett és sírva összekucorodott a padlón. Rázkódva sírt és érezte, hogy valami meleg önti el.
- Fúj de undi! - hallotta a fiú Ági kiáltását, aztán a nevetését, ekkor tudatosult benne, hogy összepisilte magát. Ma már másodszor, most ráadásul egy lány előtt. Még jobban zokogott, érezte, hogy a pisi folyik ki belőle, egyre nagyobb a tócsa körülötte. Szeretett volna elsüllyedni, eltűnni innen. Magzati pózba kucorodott és zokogott.
- Szégyellem magam miattad, te kis szerencsétlen! - hallotta az anyukája kiáltását, aztán egy kemény kéz a fülénél fogva felrántotta és addig húzta, amíg fel nem térdelt.
- Mit mondtam neked, amikor otthon összemocskoltad a padlót? Megmondtam, hogy ha ez még egyszer megtörténik, fel fogod nyalni! Ráadásul az én padlóm mocskoltad össze! Gyerünk kis köcsög, takarítsd fel! A nyelveddel! – kiáltotta a férfi, aztán a fiú fülét addig húzta, amíg az arca a padlóra került. Nyaljad, mert szétverlek! Éva, add ide a korbácsot!
A fiú a pisis padlóra szorított arccal feküdt. A száját szorosan összezárta és rázkódott a zokogástól. Hirtelen éles fájdalom hasított a seggébe. Felvisított, de ahogy a szája kinyílt a férfi a pisi foltba nyomta a fejét:
- Nyaljad! Dugd ki a nyelved és nyaljad! Addig foglak verni, amíg tiszta nem lesz a padló! – mondta a férfi, aztán gyors egymásutánban háromszor a fiú seggére csapott a kis korbáccsal. - Térdelj fel! Térdre, a segged kipucsítod, a fejed a padlón, a nyelved kint és nyalod a pisidet, amíg azt nem mondom, hogy elég! – Addig rángatta a fiú fülét, amíg az felvette a kívánt pózt, kis terpeszben térdelt, az arca a padlón.
- Nyald fel, kisfiam! – hallotta most az anyukája hangját – jobban jársz, ha gyorsan végzel!
A fiú feladta, nem ellenkezett tovább, ki
Tetszik!


A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.
A regisztráció ingyenes!

Eddig 12437 alkalommal olvasták bugyisgézuka szextörténetét és 15 olvasónak tetszett vagy találta erotikusnak és izgatónak.
Tetszik!

Szeretnéd, hogy sok ezer emberhez eljusson a Te erotikus történeted is?
Szextörténet beküldése

Szextörténet témák