Szextörténetek Szexhírek

Eliza hajszála 2 (orál szex, sci-fi)

kan szextörténete
Ez a történet is arról szól, hogy orális szex közben meglendül a férfiak fantáziája. Praktikus oka van a folytatásnak, egyben nem fért fel. A kaland folytatódik és dicsérjük az orális szexet



Vagorok támadása
Eliza és Árpád beszélgettek
– Rossz érzésem van- mondta árpád- mint veszélyben lenne a világ, de még talán maga az Isten sem tudja, hogy mi fog történni.
A nő megértő szemmekel nézett Árpádra, tulajdonképpen kedvelte, kedvelte az intelligenciáját, a műveltségét, a kifinomult bár helyenként nyálas modorát, és a jó szívét. Eliza néha lopva Tamásra nézett, a csendesen sétál, senkinek sem beszélt, Eliáznak feltűnt, hogy Tamás rekedt hangját halotta az álmában, most mennyen oda és boruljon a nyakába? Tamás testében rejtőzködik az akivel on line írtam ,és aki egy másik dimenzióban van rendszerint.
A többiek Tamásról, csak annyit tudtak, hogy Szilvihez jár.
A vagorok vakond szerű lények.. emlékszett vissza Erzsébet az álmára, embereket rabolnak el , és visznek föld alá ott pedig meg eszik őket. Egy szűk ösvényen haladtak Árpád ment elől, közvetlenül utána Eliza, majd Erzsébet, a sort, Szilvi, Judit, és leghátul Tamás.
Egy abnormálisan nagy vakond jelent meg Árpád előtt.
- Vagorok! -kiáltotta rémülten a férfi.
Tamás egy fát keresett ösztönösen amire felmászhat. Eliza nagyon sikoltott. A hegy méretű vakond túrások árulkodtak
- Mit tegyünk? kérdezte üvöltve Erzsébet-
A két méter hosszú vagor, lassan közeledett feléjük.
- Nem lát bennünket- mondta Tamás, ki kell térnünk az útjából, elkezdtek rohanni vissza az ösvénye. Eliza bokája kifordult, Árpád felkapta, Tamás bele lépett egy mély gödörbe
-Azt hiszem eltörött a bokám- mondta Tamás .
- Hagyatok itt- mondta Tamás, rekedtes hangján. Magabiztosan nyugodtan, úgy mint aki tudja, hogy a halál nem létezik. De a szemeiben félelem tükröződött és remegett, Eliáznak feltűnt ez az ellentét. Szilvi, aki ismerte jól Tamást, hisz régi kuncsaftja volt már, felsegítette a férfit, és a engedte, hogy a vállaira támaszkodjon. Rohantak a vagor, nem tudott gyorsan haladni így biztonságos volt az előnyük vele szemben. Egy nagy morajjal egy szikla gördült eléjük
- Végünk van- üvöltötte Árpád. A vagor bár nem látot megérezte a zsákmányt. Tehetetlenül várták halált, Árpád eszébe villant, hogy utoljára leszophatná Eliza, és meg kérdezné Adamus, hogy mit lehet tenni?
Oda állt Eliza elé és közölte vele.
- Szopjál le, később mindent megmagyarázok, a nő semmit nem értett, a vagor közeledett, csodálkozva nézték Árpádot, ki elővette a nyugalmi állapotba lévő nemi szervét
- Mit képzelsz te hülye?- üvöltötte Eliza- Szopja le a halál a büdös faszod!!
– Szopja le hölgyem- mondta Tamás, a rekedtes hangján, Eliza, biztossá vált benne, hogy a másik dimenzióban élő lény szólt hozzá, Tamáson keresztül.
– Letérdelt Árpád elé és szopni kezdte . A többiek, nézték a vagort , ami már csak tíz méterre volt tőlük
Árpád, bele nézett a fekete mandula vágású szemekbe.
Eliza szopta Árpádot. Mikor a férfi felüvöltött, dobjátok elé mobiltelefonokat. Oda dobták az Eliza telefonjának a kivételével az összeset, bár tudták, hogy ezzel elveszítik kapcsolatott Dezsővel , Katival, Jenő bácsival és az ufóval. A vagor , bevette a szájába telefonokat és lenyelte őket, Tamás a kezébe fogta telefonját. Eliza idő közben abba hagyta a szopást és fel állt. Tamás meg nyomta telefonján a zöld gombot, az egyik telefon csörögni kezdett a vagor gyomrába, lény, megállt remegett, oldalra fordult és elpusztult. Mindannyian meg könnyebbül nézték.
- Rakd el a faszod- mondta Eliza. Árpádnak.
Kikerülték az élettelenül fekvő vagort és mentek tovább. Egy alagútba jutottak sötét volt, egymás kezét fogták és liba sorban haladtak. Eliza ment elől, már tudta, hogy ha nagyon fél akkor lát a sötétben. Koponyákat látott, az ösvény mellet, nem szólt a többieknek. A falon gyerek rajzokra emlékeztető firkákat, mintha a karácsonyfát rajzoltak volna le. Eliza hangosan felsikoltott, egy fel akasztott ember lógott előtte, majd közelebb érve látta, hogy csak egy boksz zsák- Vajon, ki bokszol itt?- kérdezte magától
A boksz zsákot sem mondta el többieknek
- Látsz valamit Eliza?- kérdezte Árpád
– Csak az utat- válaszolta a nő és végre fényt látott, épségben kiértek az alagútból leporolták ruháikat. Megpillantották a királynő várát, közép kori várra emlékeztette, a falak nagyon magasak voltak,
– A várban, az őrség ellenőrizte a ruhájukat. Egy hosszú terem végében ült királynő
- Üdvözöllek benneteket a birodalomban- mondta a királynő. Vörös színű haja ragyogott az ablakokon beáradó nap fényben, egy ragyogó mosoly kíséretében, mindenkivel kezet fogott. Fekete színű testhez simuló bőr ruhát viselt ami kihangsúlyozta a telten nőies alakját.
– Veronika vagyok- mutatkozott be, érzéki vastag ajkai, mintha vérrel lettek volna kifestve.
- Hol van a zaklatóm?- kérdezte Eliza
– Kilovagolt, de mindjárt itt lesz -válaszolta királynő.
Hideg volt a hangulat feszélyeztetve érezték magukat Veronika szeméből gonoszság áradt. Árpád tudta, hogy Veronika a sátán,
-Megvárjuk- mondta Eliza
-Legyetek a vendégeim az esti vacsoránál - Addig is mindenki foglalja el a szobáját.- mondta a királynő.
Hotel szobára emlékeztető szobákba vezeték őket, külön szobába a nőket és külön szobába a férfiakat. Pár órával később Eliza, látott egy vékony fiút egy ló nyakát simogatta, a szobájának az ablakán kinézve, érezte, hogy Dávidot látja, nagyot dobbant a szíve. Rögtön elindult az udvarra vezető lépcsőn.
– Te jártál a szobámban, te vitted el a dobozt?- kérdezte tőle
– Igen, válaszolt a fiú, de a doboz engedte, hogy elvigyem.- válaszolt a fiú és nagyon alaposan végig nézte Elizát.
– Kérlek, ad nekem vissza a hajszálat- mondta Eliza
– Sajnos, nem tehetem- mondta a fiú- Szükségem van rá.
- Mit kérsz érte cserébe?- kérdezte Eliza
– Vigyél magaddal- mondta a fiú
– Nem vagyok az anyukád- mondta Eliza
– De az vagy- válaszolta a fiú
– Nem akarlak magammal vinni
– Akkor börtönbe kerültök.
Másnap reggel királynő elé vitték őket.
Elizától kérdeztek először
- Miért jött ide?- kérdezte Veronika
Hogy vissza szerezem hajszálam - mondta Eliza, és mert zaklatott az ön fia. Aki valószínű itt leskelődik most is.
-Miét jöttem ide utána? - kérdezte saját magától Eliza
Kitört az ablak, a terem ablaka az üveg darabok mint a konfetti úgy hullottak szerte széjjel.
Végett ért a tárgyalás, vissza kellet menünk a szobába.

Ács Ferenc, éjfélkor, kinyitotta a lakása ablakát és kimászott, egy emeletet mászott felfelé, egy ablakon benézve látta Szilvi meztelen hátát, nem foglalkozott vele mászott tovább, végül felért a vár tetejére. Csalódott ságot érzet mert nem volt ott az ufó, vissza mászott a szobájában, lefeküdt az ágyára, hangokat halott a ruhás szekrényből kinyitotta Kati lépett ki, hálóingben.
- Mit keresel itt? a szekrényembe - kérdezte Dezső és próbálta nem feltűnően szemre vételezni Kati szinte teljesen kibújó melleit.
-Meg kellett szöknöm, üldöznek- mondta a nő
- Az ufó hol van?- kérdezte Dezső -Még is el tudott jönni a hegyen túlra?
A vár tetején, csak egy másik dimenzióban
- Miért üldöznek és ki?- Kérdezte Dezső.
Csempész vagyok- mondta Kati- egy titkos rakomány van hajómon, és elakarják venni tőlem. -- -Tudják, hogy itt vagy ebben a várban?- kérdezte Dezső
– Tudják- mondta Kati- majd hozzá tette- Itt maradhatok estére?
Dezső beleegyezett , hogy egy ágyban aludjanak, nézték plafont és beszélgettek.
Dezső fel állt és az ablakhoz ment.
–Mászunk fel az ufóig.
– De miért?- kérdezte a nő
– Mert kíváncsi vagyok rá- válaszolt Dezső
Kati mászott elől, meg hagyta Dezsőnek, hogy a rózsaszínű bugyiját lehetőleg ne bámulja.
Az ufóban megmutatta Kati a titkos rakományt, egy arany színű doboz volt
– Mi van abban dobozban?- kérdezte Dezső
– Egy száll rózsa- felette Kati
– Egy száll rózsa?
– Igen, nagyon ritka rózsa, csak föld nevű bolygón található. Univerzum törvényét sérti aki egy bolygó virágját egy másik bolygóra akarja vinni
- Na és mit készítenek rózsából?- kérdezte Dezső
– Kábítószert – felelte Kati

A nagy teremben gyűltek össze, Veronika idegesnek tűnt.
- Egyezséget ajánlok- mondta- Vissza adom a aranydobozt benne a hajszálakat..
Eliza csóválta a fejét- Azt akarom, hogy a fia, fejezze be a szobámban történő megjelenéseit. Még levegő is lehűl mikor megjelenik, jobban be kel takaróznom. Kinyitom a szemem, és őt látom. Fáj a fejem olyankor. Utálom ezt a háborút. Legszívesebben már feladnám, esküszöm, hogy ez lépcső ház egy jó hely lenne, ha valaki nem jönne ide a szobámba egy másik dimenzióból.
Eliza hisztérikusan felnevetett- Talán, még a szerelmes leveleim is olvasta az a szemét! A királynő megértően nézett.
A fiú, megszégyenülve állt Eliza előtt
– Bocsánatot kérek- mondta.
– Kérem vissza dobozt- mondta Eliza határozott hangon
A nagy terem ablaka amin ömlött be a napfény kivágódott, és egy szürke színű, 120 cm magas, a vékony testéhez viszonyítva feltűnően nagy fejű fekete mandula szemű lény ugrott be.
-Kérem a vörös rózsát üvöltötte, és elindult Eliza felé. És nézte a nő vörös haját
– Jézusom- üvöltött Kati. Azt hiszi, hogy Eliza vörös haja a vörös rózsa
A lény, már csak pár lépésre volt megrémült Elizától többiek, mozdulni sem bírtak félelemtől, egy tányér repült a szobában, neki csapódott a lény fejének és apró darabokra tört, a szürke színű lény hirtelen megfordult és egy konyakos üveget látott maga felé repülni, az utolsó pillanatban, kitért előle,
Árpád, hirtelen lény mögé ugrott és hátra csavarta fejét.
Lekötözték egy székre, kerek mandula szemekkel nézett a szürke színű lény.
- Egy vallomással tartozok nektek, csempész vagyok és ez- mutatott a lény felé- értem jött.- mondta Kati.
-Hogy nézet ki a lény akit ismersz- kérdezte Eliza
– Szürke színű volt Nagyából 120 cm magas. Nagy fej és hatalmas fekete mandula szemek.Amibe ha bele nézel, azt mondják, hogy láthatod a jövőd, azon belül a halálod is.Ez vissza térő elem a sic fi filmekben, én azonban a nagy mandula szemekben csak sötétséget láttam.
-Hogy raboltak el?- Tett fel egy újabb kérdést Eliza.
– Feküdtem az ágyamon este, telefonon cseteltem egyik barátommal, épen a szíriuszi lényekről írtunk, akik jó szándéka jönnek ide. Akkor történt.
Jobbra fordítottam a fejem, és ott volt egy lény közvetlenül az ágyam mellet. Következő emlékem, hogy a szoba ajtóban állok.
– Én nagyon meg fogom változtatni a dolgaimat ennek kapcsán még nem tudom, hogy hogyan, de kb ez a hatása az elmúlt időszaknak- összegezte az elhangzottakat, magára nézve Eliza
- Folytatom, szóval ott álltam az ajtóban és emlékeztem rá,hogy egy szürke színű lény ült mellettem az ágyon. Nincs jelentősége, álmodtam, szerintem.- mondta Kati
Álmok megviccelnek bennünket, néha.- szólt közbe Eliza, én álmomban szólok sofőrnek taposson a gázba.
– Próbálj meg aludni.- válaszolja olyankor a sofőr. Ez vissza térő álmom
-Azt is álmodtam,hogy Jézus egy fényűrhajón szolgál mint admirális.- mondta Kati
– Értem. – mondta Eliza, és arra gondolt, hogy az ő álmában. Tamás letette a telefont. Ideges voltam de szerintem érthető- olvasta Eliza a cset oldalon következő pillanatban már egyedül volt a szobában, talán a szekrényben lapult néhány szörny és az ágy alatt. Mire lehet ilyenkor gondolni? Telefon töltő kék színű LED fénye világított a szobában, Eliza együl feküdt az ágyon. Felvette a telefonját a kezébe majd eldobta.
-Milyen volt a földönkívüli élőlény?- kérdezte Tamás
– Büdös volt, rendkívül kellemetlen szaga volt. Undorítóan, förtelmesen büdös volt és úgy nézett ki mint akit lehánytak, nyálkás volt.- mondta Kati
– Más úgy mondta, hogy a földönkívüli élőlény pont úgy nézet ki ment egy hétköznapi, normális ember, aki ha előzünk áll az áruházban a pénztár előtt akkor senkinek sem jut eszébe, hogy ő nem ember.-mondta Tamás.
Majd rágyújtott egy cigire és folytatta. - Saját gondolataid kivetülését láttad, te undorítónak és büdösnek gondolod a földönkívülieket így hát olyan formában is jelent meg előtted. Mikor beszéltél vele , saját magaddal beszéltél, sőt most is magaddal beszélsz én is a te gondolataid kivetülése vagyok, sőt minden amit látsz.-mondta Tamás
– És nem igazén derűs világban élsz, te világodban a földönkívüli büdös és le van hányva. – folytatta a férfi
– Undorító volt.-jelentette ki Kati
– Tudom- válaszolt a férfi.
Eliza, arcán végig futott egy könnycsepp. Arra gondolt, hogy lebegett a szülő szobába, mikor szült, és, hogy nagyon jól esett neki mikor Erzsébet egyik közösen töltött éjszaka alkalmával az ágyban elmesélte neki, hogy ő volt a szülész nő a szülő szobában. Vásárolt hamis orvosi diplomát, és felkészült, a jóslat amit kapott a boszorkány hegyen egyértelmű volt.
Erzsébet, a boszorkányok hegyén hallotta a hangot,- El fog jönni az ördög unokája a te világodba és gyereket fog szülni, Erzsébet szíve elszorult mert tudta jól, hogy mi lesz a dolga.
Eliza elmesélte Erzsébetnek, hogy gyerek korában titkolták előtte a születése körülményeit, csak annyit tudott, hogy az édes anya meghalt mikor meg szülte, egy magány nyomozót fogadott fel, aki kiderítette, hogy születéskor, Eliza édes anya lebegett, még akkor is lebegett mikor már meghalt. Titok tartási nyilatkozatot írtak a a jelenlévőkkel, hogy erről senkinek sem beszélhetnek.
Az újra át élt álmokat nézte Veronika.

Újra Erzsébet lakásában voltak mindannyian.
- Hogy kerültünk ide?- üvöltötte Eliza
Mindenki Elizára nézett, ő elpirult.
- Ebben a világban gyakori a hirtelen helyváltoztatás. Csókolózol egy férfival, és a férfi eltűnik, csak a csókja remeg az ajkadon. A férfi, sok mérföldre lévő, bokros erdős részen, is megjelenhet újra ebben a világban. Ebben a világban az alacsony rezgés szám, amit például, szomorúság, düh, fájdalom, gyász okoz, spontán helyváltoztatást idéz elő.-mondta Erzsébet
-Hogy erre mi szükség van?- Erzsébet nem tudta.
Álltak a nappaliban és nem értették. Végül Eliza megtörte a csendet.
- Elkezdem a a történetem- mondta a dögös vörös hajú nő
A többiek bele egyezően hallgattak.
Elizát újra átölelte a fénykamra.
Ezek az élet legnehezebb feladatai, mekkora nagy ász az, aki képes rá! És ha jobban meggondolod, belső erőnk valóban a legyőzött, megoldott dolgokból lesz... és ehhez még előző életek sem kellenek. Csak tudom, ezt megoldottam, képes voltam rá... lássuk, még mikre vagyok akkor képes! és nyilván pokolinak éljük meg azt, amiből nem és nem látunk kiutat.... ez a pokol mély bugyra....Ha abból ki tudunk kerekíteni valamit, amit pokolinak gondoltunk korábban!!! Hát ehhez nem kell spiritualitás, ehhez csak az kell, hogy megtegyük.
Minden gondolatom és elméletem oda, amiket kitaláltam...csupán egy a tanulság bele: jól tudok elmélkedni, gondolkodni. Viszont minden az enyém, amit véghezvittem (jó, másoknál nyilván másképpen, ez nem egy univerzális dolog.. van akinek éppen a gondolkodás nehézkes....és a többi...)
Megint van egy érdekes kísérletem. Saját akaratomból meg kell nézzem, hogy milyen a gondolkodásmódom az alsó csakráim szintjén tegnap megpróbáltam alászállni.
Pénz, hatalom....
Meg kell tudnom, h minderről milyen tudásom van, mert addig, amíg nem vagyok vele tisztában, csak félembernek érzem magam.
Szükségszerűségek, "kell"
Akarat, becsvágy... egy rövid időre lementem ezekre a szintjeimre és nagyon meglepő, amit ott találtam.... az a szint, ahol állt. tartózkodom, azt lenézte.
De nehéz volt ott lennem, visszaengedtem magam természetes helyemre.... akkor pedig megfordult az egész.
Azt éreztem, h én alapjáraton egy magas érzelmi, gondolkodási szinten állok, és ugyan arra is szükségem van, amit majd ott lenn a mélyben találok, de nem az a helyem, itt az én saját szintemen tudok felegyenesedve járni, érezni, hinni, létezni... na, de biztos vagyok benne, hogy nem élhetek úgy, hogy az a tudásom ismeretlen számomra....
Tudom-e, amit kell? le fogok ereszkedni... eddig elzártam magam ettől, de ezt továbbá nem tehetem meg!
Csak a jó szándék, a jóakarat a segítőkészség, szellemi gondolkodás, ész szintjén ismerem magamat
Ismerem az érzelmeim változatos skáláját is
ismerem magam szellemi szinten, mint médium, mint filozófus, mint matematikus....
Mint gondolkodó.......
De milyen a viszonyom a pénzhez???????
Milyen lehetek, ha hatalmaskodom?
Mi van az agresszivitással?
Miért ítélem el a harcot, az életért folytatott küzdelmet?????: hogy emeljem fel magamhoz az alsó csakrákat, vagy hogy menjek le oda?
Miért háborított fel, amikor gyerekkoromban sokat kellett dolgozni? mi a hozzáállásom a kötelességeimhez?
Szóval le kell ereszkednem olyan vidékekre, amikre itt fenn nem leltem megoldást! van dolgom odalenn az élet alapjainál....
Jó lenne nem elhagyni mostani önmagamat mindeközben..... és mégis... ha jól csinálom, valamit el fogok....
Vagy csak még nem értem mi lesz... eva cézár! "
A többiek megértően néztek ,majd eltűntek.

Eliza, leült az asztalhoz ás rágyújtott egy cigire lassan fújta ki a füstöt, ezébe jutott az egyik régi barátja. Érdekes dolgot talált ki a fickó, szeretkezik tíz nővel és felveszi videóra . Eliza bele egyezett ,hogy megnézi a videót, Eliza, szólt a barátjának, hogy törvénytelen a rejtett kamerás felvétel, de nem volt benne biztos, hogy így van. Végül megnézte a videót, szép volt mind a tíz nő, látta a Szemükben az elszántságot , hogy ők ezzel akarnak pénzt keresni, egzotikusnak érezte a nőket és hányinger keltőknek. A barátjának szinte csak a seggét látta .És az élvezetet az arcán, amikor a nők leszopták. Mesélte a férfi -Tudod ti nők soha nem fogjátok megérteni, hogy egy férfi a mennyországban érzi magát amikor egy ügyes nő leszopja. Eliza, kiegészítette ezt azzal, hogy ráadásul el is élveztek.

Eliza, vágyott a megvilágosodásra. A fickó öngyilkos lett leugrott az Árpád hídról Budapesten, szörnyet halt. Eliza másnap egy sötét alakot látott lebegni a szobájában, mint egy sűrű fekete felhő úgy nézett ki, Eliza biztosan tudta, hogy az elhunyt férfi jelent meg, és örült, hogy a melltartó rajta van. Zavarta volna, hogy ha a fekete felhő látja melleit. Feküdt Eliza az ágyon felette a fekete felhő lebegett.
Eliza próbált egyenletesen, nyugodtan lélegezni, eltűnt a jelenés. A vörös hajú nő a torkához kapott, mintha valaki meg akarta volna fojtani, kirohant a háló szobából, leverte a kínai vázát, apró darabokra törött. Este volt, épen éjfél, a kínai váza darabjai szerte széjjel szóródtak. Eliza, a félelemtől reszketve arra gondolt, hogy felmegy a felette lakó Erzsébethez, de meg gondolta magát. Erzsébet ha látná a felhőt egy palackba zárná és felrakná a konyha szekrénye tetejére.

Eliza, kiment a konyhába felrakott egy kávét, a hülye gyerekre gondolt, dehogy fogja őt tanítani, még csak az kéne, ráadásul olyan iskolába ahol áram van vezetve a kerítésbe.
Nem hitte el, hogy a fiú a fia, azt sem hitte el, hogy királynő az anya. Félt a fiútól, és az iskolától. Reszketve rakta fel a kávét, leült konyha asztalhoz, örült, hogy egyedül van, a szobából Szilvi nevetése és hangja hallatszott be
– Elfoglak ásni.
Eliza tudta jól hogy szüksége van a rekedtes hangú férfira, rá nézett telefonjára de nem hívta senki. A kávé kifőtt.
Eleredt az eső, ott volt a lépcsőház a réten mint egy monolit, ami a dimenziók közti utazást hirdette. Esett az eső, dörgött az ég, a szürke felhőkbe burkolódzó hegy felett villámok cikáztak. Eliza kinézett a panel lakás ablakán. Nézte a villámokat, és eltűnt, a kezével fogott elhúzott függöny, vissza libbent a helyére.

Eliza , újra a várban volt, ott ült a királynővel szemben
– Szeretném ha tanítana az iskolámban- mondta Veronika
– Eliza, mosolygott, -én nem szeretném -gondolta. Végül ennyit felelt- Rendben.
Tudta, hogy élete legrosszabb döntését hozta meg, és, hogy fiút soha sem fogja tudni megnevelni, semmire sem
Veronika adott Eliáznak egy puszit, Eliza úgy érezte, hogy meghal és viszonozta a puszit
Első nap az iskolában tulajdonképen minden rendben volt a diákok aranyosak, a beszélő zöld színű táblát is meg lehet szokni. Eleinte fura volt, hogy az diák aki nem tudja a leckét fogdába kerül. És aki késik szintén
- Elkéstél, irány a fogda,- mondta a zöld színű tábla. A diák szomorú lehajtott fejjel ment a sötét helyiségben, hogy három napot én ott legyen teljesen egyedül.
A fiú, felelt.
-Tanárnő, nem tanultam meg az integrált számításokat és az arany metszést sem tudom és nevetett
Eliza szomorúan nézte, látta a fiún, hogy őt méregeti, látta szemében, hogy elkapná egy numerára, talán nem is lenne rossz, gondolta Eliza, aztán undorodott magától és fiú vágyakozó tekintetétől. Gyakran látta duzzanatnak a fiú ágyékát, mikor vele beszélt
Eliza, egyik este haza felé menet az iskolából egy autót vett észre az út mellet
- Jó eset hölgyem beül?- kérdezte a taxis
Eliza, mindig ugyanazon az úton ment haza, egy lépcsőház földszinti panel lakásába, a megszokott győri környezetbe, a különbség, annyi volt, hogy az utcán a tereken alig látott embert, mintha teljen kihalt lenne ez a dimenzió. Kikel találkozott a boltban a piacon, hétköznapi embereknek tűntek, Eliza, soha nem mesélt a kételyeiről, az álmairól, a dimenziók közti utazásról, tudta jól, hogy csak azt érné el, hogy hülyének nézik. Egyik este azonban egy taxisnak megnyílt, és elmesélte, hogy honnan jött.
Út közben aztán beszélgettek
- Remek jó ez hold világ. - mondta taxis és nézte Eliza dekoltázsát. A nő tudta jól, hogy férfi minden nő utasának ezt mondja, de nem bánta. Tudta azt is, hogy vágyik egy férfira, szeretkeztek Toyota hátsó ülésén, férfi hangosan lihegett, nő szeretkezés utál úgy érezte magát mint ha temetési menetben sétálna, szótlanul nézett ki taxi ablakán
- Sosem menekülök innen?-kérdezte
Látta taxis, hogy nem hiszi el, hogy egy másik dimenzióból jött és, hogy ebben a dimenzióban él az anyja és a fia.
- Hogy kerültek át?- kérdezte a taxis
-A fiú átjött hozzám, és felírta falra a vérével, hogy megtestesül az én dimenziómban, ezek után egy varázslattal át jöttem ide, jött velem az egész lépcsőház, itt szembesültem azzal, hogy a fiú valóban a fiam. Halott volt mikor megszültem meghalt a méhemben, de ide került ide született meg.
– És az anya?- kérdezte a taxis
-Ő is meghalt mikor én születtem- válaszolt Eliza
-Azt akarja, hogy tanítsam fiát tudom, hogy megöl ha nem így teszek.
Taxis merengve nézte nő egy kezes melleit
Egy tünde biciklizett el előttük az úton
– Olyan volt mint Hórusz a bicikliző tünde- mondta nevetve a taxis
A rádióban egy helyi rock zenekar játszott.
Eliza, a kényelmes taxiban ülve, nézte az elsuhanó fákat az eltűnő és megjelenő emlékeit.
Hogy is kezdődőt?... Betolták Elizát. a szülő szobába, a párja vicceket mesélt a szülész orvosnak. Eliza kerek szembekel bámulta a jelenetet. A nő méhe dimenzió kapu- gondolta Eliza
– Nyomja hölgyem, nagy levegő- mondta szülész orvos, a párja kamerával Eliza arca felé fordult, Eliza dühös szemelek nézet bele a kamerába.- nyomja hölgyem- mondta szülész orvos és egy árnyalattal mintha ideges lett volna a hangja, legalábbis Eliza úgy érezte, kinézet az ablakon, szivárványt látott megnyugodott
- Nyomja hölgyem- mondta újra a szülész orvos, és ezúttal tényleg ideges volt a hangja.

Eliza annyit láttok, hogy férje leengedi kamerát és mélységes csend ült a szülő szobába, halva született meg a baba.
Eliza, hosszú pszichológiai kezelés után úgy érezte, hogy képes lesz élni.
- Meg vagyunk átkozva?- kérdezte Eliza, Erzsébedtől
- Biztos, hogy nem- válaszolta Erzsébet és merengve nézet Eliza szemeibe.
-Nagy fekete mandula szemekben megjelenik a jövőd, az is , hogy mikor fogsz meghalni.- mondta Erzsébet- nem kell félned Adatmustól
Látta a gyermekét sírni, egy iskolában ült többi gyerek közt, a gyerekek szidták.
- Féreg vagy, szemét vagy.
Sírt a fia, rövid haja volt bájos, lányos arcán könnycseppek gördültek le. Eliza, félt, hogy meghal a fia.
Mindenre emlékszett egy regressziós hipnózis után. Eldöntötte egy kávézóba , hogy elmegy abba a másik világba, Erzsébet, a felette lakó boszorkány segített neki, Eliza tudta, hogy Erzsébet nem csak egy emelettel lakik feljebb mint ő, hanem tudatossági szintben is feljebb van. Talán nem csak egy emelettel. Erzsébet, közölte vele, hogy tulajdonképen csak egy hajszála kell az átkerüléshez, és az arany színű doboz, amit a szekrénye tetején őriz.
Amit még a boszorkány hegy tetejéről hozzott, 3000 évvel ezelőtt, ideje lelket cserélni- gondolta Erzsébet, a szellemének új lélek kell , régi már lassan megtelik tapasztalatokkal. Erzsébet, tudta jól , hogy ennek a lelkének az utolsó tapasztalattá lesz a legjelentősebb tapasztalat, épen az utolsó, és tudta, hogy ha ő is átmegy a másik dimenzióba Elizával, már nem fog ide vissza jönni, soha többet, Még akkor sem ha onnan kitiltották örökre.
Erzsébet egyik este levette a dobozt a szekrény tetejéről, levette mert a doboz azt akarta, hogy levegye. Az idős nő lefeküdt az ágyra és lehunyta a szemeit, előzőleg a dobozt vissza rakta a konyha szekrény tetejére.
Erzsébet a boszorkány hegyen tűzet gyújtott és elmormolt egy imát, majd fel állt és bement egy sötét barlangba, onnan kihozott egy arany színű dobozt, nem nyitotta ki. Erzsébet, egy hideg falú teremben ült egy hangal beszélgetett.
-Vissza jöttél?- kérdezte a hang
Erzsébet igenel válaszolt.
- Elhoztad a dobozt?- kérdezte a hang, Erzsébet kezében megjelent az arany színű doboz. Erzsébet kezéből eltűnt a doboz,
-Köszönöm - mondta hang.
Erzsébet, lefeküdt az ágyára, a fehér színű teremben volt- Kérnék valamit- mondta
-Az arany színű doboz kell Eliáznak át kell menni a másik dimenzióba, le kell győznie Veronikát.
-Te is át mész vele?- kérdezte a hang
Erzsébet, igennel felelt.
A hang szomorú hangon folytatta- Eliáznak bele kell tenni egy hajszálát a dobozba
- Tudnod kell, hogy Veronika a sátán és Dávid az unokája. Elizának a sátán az anyukája. rabságba fogtok esni egy iskolában.
– Mi sátán célja?
– Lényegtelen- válaszolta a hang- A doboz végre hajtja a tervét, mert közeleg már az Akasha krónika pusztulása. A terv végre hajtásához, Elizát., és téged Erzsébet használ fel a doboz, meg még pár embert.
Erzsébet, meghajolt és elbúcsúzott.
Derűs arcal kinyitotta a szemeit az ágyán a kezében volt az arany színű doboz, tudta, jól, hogy a doboz tenni fogja a dolgát
- A hajszálad kell bele tenni- mondta Erzsébet, pár nappal később Elizának. És becsukni doboz fedelét.
2
Az űrhajóban Kati Jenő bácsival beszélgetett- Veszélyes a küldetésünk
- Jenő bácsi rágyújtott egy cigire és halkan annyit mondott, hogy tudom
Rekedtes hang szólalt meg - Én segíthetek. Jenő bácsi. Kati nem értette, hogy Tamás miért van az ufóban?
– Én, sem tudom, hogy kerültem ide- szabadkozott a fiatal férfi- Az előbb még Erzsébet panel lakásában voltam.
- Árpád, hol van?-kérdezte Kati
– Utálom, hogy ebben a dimenzióban az emberek spontán éltűnek és ezer kilométerekre jelennek meg- mondta Jenő bácsi.
– Szerintem, most senki sincs Erzsébet lakásában- mondta Kati.

A fénykamra
Feküdt Eliza, Erzsébet ágyán. Egyedül volt az idős nő lakásában, és ráborult a fénykamra. Jöttek fel az emlékek a tudat alattiból. Egy gyereket látott. A gyerek sírt, sok gyereket látott, mindegyik gyerek sírt.
Eliza nem értette, amit írt az on line csetelő partnere.
- Te démon vagy?- kérdezte Eliza
Aztán minden este írtak, éjszakába nyúlóan, egy alkalommal Eliza furán érezte magát, megcsörrent a telefonja, fel vette, egy rekedtes hangot halott
– Szia István vagyok- mondta a rekedtes hang.
-Hazudsz! – mondta Eliza
– Igazad van hazudok- válaszolta a rekedtes hang, és bevallotta, hogy Eliza ő vele írt on line.
Eliza, próbálta elfelejteni a rekedtes hangot örökre.

Eliza sírva jött vissza regressziós hipnózisból, majd eltűnt.

Erzsébet feküdt Eliza ágyán rá borult a fénykamra , kinyitotta szemeit, felnézet az égre egy diszkóz alakú űrhajót látott, egy szürke színű nagy mandula szemű lény lebegett előtte, rá tette a kezét az ufóra .Erzsébet és a lény bementek egy barlangba, leültek . Erzsébet a lény szemeiben olvasta a kérdéseire a válaszokat. A lény, mozdulatlanul kifejezéstelen arca ült, de a szemei meséltek. Erzsébet mohón olvasta az információkat.

Veronika egy alma fa mellet állt, várt Elzára. Úgy tűnt, hogy késik a nő, végül Eliza rövid ötödik dimenzióban való tartózkodás után megjelent . Leültek egy padra és beszélgetni kezdtek.
-Az anyád vagyok- mondta Veronika
Eliza csodálkozó szembekel nézett. Veronika folytatta
- Meghaltam mikor megszültelek, most itt vagyok ebben a dimenzióban, szomorú voltam, mikor Dávidot holtan szülted meg Ott voltam a szülő szobában, Erzsébet érezte a jelen létem. Dávid át került hozzám, beírattam egy iskolába ahol 220 volt van vezetve a kerítésbe.
Veronika, olyan természetességek mondta ezeket a szavakat, mint az olasz maffiózók akik közli, hogy meg fognak ölni.
Eliza szemében rémület tükröződött. Veronika megnyalta a vörösre rúzsozott száját. Az ő szemében nem tükröződött félelem, a csík alakú pupillái, olyanok voltak mint egy cica szeme, azonban Elizát hüllő szemre emlékeztette.
Eliza szeretet volna most taxiban ülni és mondani sofőrnek, hogy vigye haza. Veronika szeméből, kiolvasta, hogy bármikor meg ölhetlek ha úgy tartja kedvem
Lesett egy alma.
Veronika felvette és Eliza felé nyújtotta- Nyugodtam harapj bele- Nem én vagyok gonosz mostoha, te pedig nem hófehérke vagy.
Erzsébet, Adamusal beszélgetett,az ágyon fekve lazán fókuszálva a csillaghajóra.
- A lélek vándorlási rendszerrel mi lesz a Akasha krónika elpusztulása után?- kérdezte Erzsébet
– Nem tudom- válaszolta Adamus.

A kiszabadítás
Kilépve az ötödik dimenzióból mindannyian Veronika várra előtt álltak. Kinyílt a két szárnyas kapu. Egy kör alakú udvarba jutottak, szamarakat láttak legelni a gyér kiszáradt füvet próbálták le legelni. Kutya ugatást halottak, meglepő módon a vár udvar közepén egy betonkeverő volt. Veronika jött eléjük, széles mosolya fogadta őket
- Már vártalak benneteket- közölte. Mindannyian , kivéve Dezsőt,, Katit és Tamást újra a vár nagy termében voltak, egy asztal mellet ültek levegő szinte forrt a forróságtól, ömlött róluk a verejték, elviselhetetlen volt a hőség.
-A legforróbb nyári kánikulában klíma változás ide, vagy oda sem volt ilyen forróság állapította meg Erzsébet. -A férfiak az irodában szeretik meleget az ördög is szereti a meleget a várában- gondolta Erzsébet.
Mindannyian, megittak, fejenként egy liter vizet, ami mindenki előtt megjelent ásvány vizes palackokban Szilvi előtt megjelenő ásvány vizes palackban bor volt, Árpád egy futó pillanat erejéig rá nézett Eliza hetyke , pici formás melleire, a mély dekoltázs, sokat engedett látni. Veronika fekete teste feszülő bőrt ruhában volt. Ostorral kezében,
- Senkit nem fogok elfenekleni,- mondta kacagva Majd elővette az arany színű dobozt és letette az asztalra
- Tudom, hogy ezért jöttetek- mondta kacagva. A doboz fedele csukva volt. Erzsébet számára akkor tudatosult, hogy Veronika nem ismeri a dobozt, nem tudja, hogy itt mindenki azért van itt , mert a doboz úgy akarta. Erzsébet, kényelmesen elhelyezkedett a székében.-Röhejes lesz az előadás- gondolta- Lássuk, hogy a doboz mire képes?
Belépett a nagy terembe Dávid. Eliza, szív verése felgyorsult.
Árpádot és Szilvit megragadta két fegyveres őr
– Vigyétek őket a toronyba- mondta Veronika
Árpád és Szilvi nem ellenkezett, önként sétáltak a középkori lovagi páncélba beöltözött őr mellet, aki kivezet őket a nagy teremből, az udvaron keresztül mentek, és egy két szárnyú ajtóhoz jutottak, az őr kinyitotta, egy lépcsőt pillantottak meg.
– Gyerünk, indulás- mondta az őr.
Szilvi és árpád elindultak a lépcsőkön felfelé, az őr mögöttük ment. Árpád aki képzet karattéka volt, megfordult és egy jól irányzott fejre mért rúgással ártalmatlané tette az őrt, aki eszméletlenül terült el a földön. A távolból harang zúgást halottak
- Most mit tegyünk?- kérdezte Szilvi
Árpád, tudta, hogy Adamus mestertől kell segítséget kérni, vele azonban csak orális sex közben tud kapcsolatot létesíteni. Árpád ránézett a fiatal nőre. A nagy teremben fokozódott a hőség. Soha nem éreztem még ilyen forróságot- mondta Dezső
Dávidra ráborult a fénykamra.
-Ideges voltam, de érthető- mondta Dávid- majd folytatta. -Ne haragudj Eliza. Anyámnak tekintettelek, elképzeltem, hogy az anyám vagy és egy lakásban élünk és te nevelsz engem. Mély álom REM fázisában, először csak infót kaptam arról, hogy mit írsz a cset oldalon. Majd egyre közelebb kerültem hozzád. Végül ott voltam a szobádban. Ebből a dimenzióból ahol most vagyunk, könnyű átmenni a te dimenziódba Eliza. Ott voltam a szobádban és néztem ahogy alszol, és kíváncsi voltam rá, hogy mire gondolsz álmodban? Megérezted a jelen létem, terhes lettem neked. De én tudni akartam, hogy mire gondolsz. Az életed része akartam lenni. Egyik este aztán, felírtam a szobád falára, hogy a fiad vagyok.
– Nem vagy a fiam- jelentette ki Eliza
Veronika közbe szólt- De a fiad, őt szülted meg holtan.
Eliza, arcán könny cseppek gördültek le, és gyűlölte, hogy hallgatott Erzsébetre és ide jött ebbe az álom világba, ahol az emberek eltűnnek, és ezer kilométerekre jelenek meg és megtanulnak ezzel együtt élni.
Erzsébet, ránézett Elizára, síró nőt látott. Ült az asztal mellet Eliza és zokogott a sírástól, a többiek szótlanul nézték. Senki sem mozdult.
Dávid, oda állt Eliza mellé
- Hozzád repülnék- mondta a nőnek.
Árpád át karolta Szilvit , a toronyba, ahova felmentek az őr ártalmatlané tétele után jó lenne ha tizenkét szálas lenne a DNS szállunk, akkor, már győztünk volna. Szilvi, megértően nézte Árpádot. A férfi, tudta, hogy nő nem érti amit mondd.
-Szilvi, akkor tudok kapcsolatba kerülni Adamusal ha leszopsz- mondta Árpád. Próbált hétköznapi természetesével beszélni ,mintha csak azt mondaná, hogy elmegyünk sétálni?
Szilvi kerek szemekkel nézet és nem válaszolt.
Fény öntötte el a torony szobát körbe vette őket . Megjelent, Dezső, Kati és Tamás.
- Jókor jöttünk?- kérdezte Dezső
- Jókor- válaszolt Árpád.
-Hogy mennyünk innen ki?- kérdezte- Szilvi
– Ugorjatok le- mondta Kati- mondjátok hangosan, hogy tudok repülni, ebben a dimenzióban, teremteni tud a hang.
– Azt a mi dimenziónkban is tud.- jegyezte meg Dezső
Oda álltak a torony szoba ablakához és megfogták egymás kezét, egyszerre mondjuk, majd, hogy tudunk repülni- mondta Kati
Kiugrodtak -Tudunk repülni- üvöltötték. A szabad esés. lassú ereszkedéssé mérséklődött
– Ugyan nem repülés, de legalább, nem halunk szörnyen- jegyezte meg Árpád.
Sötét lett, sötétségbe borult az ég, villámok cikáztak a vár felett. egyedül Eliza látott, hangokat hallott, sikolyokat , gyereke kiáltásait
- Ez olyan mint pokol- mondta Eliza, a könnyeit törölgetve.
Adamus, átkarolta Veronika vállait, és hosszasan csókolózott Veronika megtestesül szellemével a csillaghajó végtelen tűnő folyosóján , Veronika olvasott Adamus szemeiben. A végtelen hosszúságúnak tűnő folyosón állva, ahol egy inkarnáció, egy lépést jelent .A folyosón, ahol mindenkinek végig kell menni.
Veronika tudta, hogy Adamusnak nincsenek külső nemi szervei. Az ajkai és vékonyak jellegtelennek, ráadásul a testéhez, a vékony, vézna szürke színű testéhez viszonyítva undorítóan nagy a feje. De a cél érdekében mindent megteszek- gondolta Veronika
A doboz továbbra is ott volt a nagy terem asztalán.
Eliza, felállt és dühödten elindult Veronika felé, az asztalon lévő doboz kinyílt. Veronika szemében félem tükröződött. Veronika felkapta a nyitott fedelű dobozt Majd futásnak eredt, ki futott a nagy teremből a vár udvar irányába. Bevett egy tablettáét és lenyelte
Az akkor lágyan földet érő Dezső, rohant a királynő után, elérte a nő szembe fordult vele, egymás szemébe néztek, Dezső látta a gonoszságot Veronika szemiben, a nő remegett . Dezső- megfogta a karjait és megrázta
- Hol a doboz?- üvöltötte. A nő, nem válaszolt, kifejezéstelen arca nézett. Dezső tudta, hogy meghalt. Tudta, hogy doboz nélkül, vége lesz világnak, közeledett a dél , mikor a rakéta elindul, hogy elpusztítsa a csillaghajót.
Adamus a csillaghajón Veronika jegyző könyvét nézte majd felkiáltott,
- Te szemét miattad pusztul el minden! -És kiejtette kezéből könyvet.
-Olvastad a szemeimben , miközben csókolóztunk, hogy a doboz a legnagyobb hatalom.
- De istenem- mondta és következő pillanatban Dezső mögött állt
- Későn jöttem üvöltött - minden elveszett. Dezső hallotta kiáltást hátra nézett de nem látott senkit, lágyan letette Veronika testét a gyér kiszáradt fűre.
– Át akarta vinni, egy másik dimenzióba a dobozt- mondta Adamus, ezért ölte meg ezt a fizikai testét, mert abba a másik dimenzióba csak test nélkül tud átmenni, viszont a testéből kilépni csak test halála után tud.- magyarázta el Adamus
Az arany színű doboz, ott volt Veronika halott kezében a női test még holtában is a doboz szorította. A doboz fedele felnyílt.
Adamus , bele rakott egy fekete kör alakú tárgyat, a dobozba, az előzőleg Eliza nyakában nyakában logó talizmánt.
- Ez az információ a következő világhoz- monda Eliza -Ezért jöttem ide, ebben a dimenzióba kellett bele rakni ezt a talizmánt a dobozba – mondta Elizza csodálkozó szemekkel néző Dezsőnek.
Dezső tudta, hogy a doboz gondolatait közvetíti Eliza.
Dezső látta, hogy doboz teteje vissza csukódik.
Szilvi a bortól szédelegve futott as betonkeverő irányába, a részeg volt,egy fekete színű gombot látott a betonkeverő oldalán. Adamus és Dezső nézték.
- Miért nem akadályozzuk meg, hogy megnyomja a gombot?- kérdezte Dezső- Az időközben láthatóvá vált Adamustól.
– Mindjárt megtudjuk- felelte Adamus- majd így folytatta- Próbáljuk meg akadályozni minden erőnkkel.
Futottak beton keverő irányába. egy szamár ürülékében megcsúszott Dezső és elesett, Adamus futott tovább, bele lépet egy gödörbe, elesett. Kétségbe eseten nézte ahogy Szilvi, műkörömmel díszített jobb kezének a mutató ujjával megnyomja a betonkeverő fekete színű kör alakú gombját.
Árpád és Judit futott a betonkeverő felé, a nő megbotlott, Árpád lehajolt hozzá és felsegítette.
– Fuss tovább- mondta Judit- Nem törött el szexis bokám.
Árpád rápillantott a katonai bakancsból kilátszódó bokára,és felhúzta Judit zöld színű durva szövésű túrázó nadrágját
- Fuss üvöltötte -Judit- ne bokám nézegesd.
Kati futott a betonkeverő felfelé bakancs cipő fűzője kioldódott rálépett és hasra esett.
– Azt hiszem, eltörött a bokám-mondta szomorú arccal
Erzsébet a nagy terem ablakából nézte, hogy mindenki elesik a betonkeverő irányába történő futás közben
– Kiugrok- Üvöltötte Erzsébet
Eliza a hang irányába fordul és letette a dobozt a földre
– Várj drága, egyedül ne ugorj ki- Üvöltötte vissza Erzsébetnek- és rohanva indult vissza a nagy terembe
Megfogták egymás kezét- Eliza testét elöntötte a forróság, mikor hozzá ért Erzsébethez.
-Tudunk repülni- üvöltötték mikor kiugortak. lassan ereszkedtek le- - Most mit tegyünk?- kérdezte Eliza
– Fuss- válaszolt Erzsébet-akadályozd meg, hogy Szilvi megnyomja a betonkeverő gombját
Futottak. először Erzsébet esett el, egy kőben amit nem vett észere, Eliza ránézett Erzsébetre, és gyengéd pillantásokkal nézte a nő kivillanó bokáját, így nem vette észre a felé közeledő szürke színű szamarat és neki ment.
A szamárt rá lépett Eliza lábfejére.
– Huu ez fáj- mondta a nő
- Nagyon fáj, édesem?- kérdezte Erzsébet
– Nagyon fáj, drágám- mondta Eliza- és mohó kéj vággyal bele nézett Erzsébet szemeibe.
Dávid, egy lóháton vágtázott a betonkeverő felé, a kedvenc lován, akit nagyon szeretett simogatni.
– Gyerünk Dávid- biztatta Eliza. Dávid már csak tizenöt méterre volt a beton keverőtől mikor életében talán először megbokrosodott a kedvenc lova és ledobta a hátáról a fiút.
– Miután Dávid. földet ért és nézte az elfutó lovat megszólalt- Semmi bajom nincs, azt hiszem kitörött a bokám-
Árpád szó nélkül fel állt és futott a betonkeverő irányába. Kétségbe esett szembekel nézte, hogy Szilvi megnyomja a kör alakú fekete kicsi gombot.
– Ne nyomd meg- üvöltötte Adamus, és hosszú élete során, először beszélt hangosan.
Szilvi, nem törődött Adamus hangjával és megnyomta gombot
- Miért nem kötöztük meg ezt a hülyét?- kérdezte a földön fekvő Dezső és Szilvire nézett. Majd Adamus irányába fordította fejét.
Adamus így válaszolt- Nem sikerült volna meg akadályozni, hogy megnyomj a gombot, ahogy most is elestünk, úgy Szilvi meg kötözésénél, pL elszakad volna a kötél, ezt senki sem akadályozhatta meg. Előre elrendelt dolog volt.- Összegezte az eseményeket Adamus
Szilvi megnyomta. a betonkeverő gombját. A világ sorsa beteljesedett.
A betonkeverő elkezdett hangos zajjal pörögni, mintha betont keverne, néhány másod perc múlva sárga színű fény jelent meg a beton keverő, kör alakú beöntő nyílásán.
Adamus, a földön fekvő Dezsőnek, és Judit mellé leült Árpádnak magyarázattal szolgált. Közben látták, hogy a részeg Szilvi , szamarak irányába indul el.
– A betonkeverőn megjelenő sárga fény a dimenzió kapu esemény horizontja, ugyanis a rakéta nem a betonkeverőben van, hanem egy másik dimenzióban. A betonkeverő átjáró a másik dimenzióból ebbe a dimenzióba – mondta Adamus
– Hogy került ide a betonkeverő?- kérdezte Árpád
– Senki nem tudja- felelte Adamus
– De miért nem vitték el? törték szét?- kérdezte Árpád
- Nagyon sokszor megpróbálták már- felelte Adamus. - De sosem sikerült , mindig valami baleset érte, aki megpróbálta például neki támadott egy megvadult szamár vagy a fejére esett egy kő.
Feltűnt csillaghajó az égen. Szürke színű téglalap alakú volt.
– Ez több ezer kilométer hosszúságú- mondta Árpád- Miközben nézte a csillaghajót.
– Jóval több annál- felelte Adamus- Én, már csak tudom, hisz ezen szolgáltam.
- Milyen hosszú kérdezte Dezső?- nem tudom, felelte Adamus- Még nem értem a folyosóm végére.
A beton keverőből, elindult egy narancs színű focilabda nagyságú gömb. A következő pillanatban a csillaghajó előtt volt, ott eltűnt.
– Nem történik semmi- mondta Árpád,
A csillaghajó eltűnt.
– Ebben a dimenzióban- minden eltűnik. -mondta Dezső
- Megsemmisült az Akasha krónika- mondta Adamus, és a dimenzió ahol jelenleg a csillaghajó van.
-Mi történik ott?- kérdezte Dezső
– Ott robban fel a csillaghajó, természetesen lakatlan dimenzióban- zárta a magyarázatot Adamus
Szilvi ,szakadt ruhában vissza jött közéjük.
-Én semmi furát nem tapasztalok, így, hogy már nincs Akasha krónika- mondta Árpád
Veronika egy almafa mellett ül, záporoztak a fejére az almák a nő nem tudod mozdulni, szenvedő arckifejezést vágott.
Adamus össze kulcsolta a kezeit . A világ, tudta, hogy el fog pusztulni, egy fehér falú teremben voltak, egy asztal mellet ültek.
-Megint tért ugrottunk- jegyezte meg Dezső,a következő pillanatban eltűntek teremből.
Lovagi páncélban egymás mellet sorban, mozdulatlanul , egy beton keverő mellet álltak, az aranyszínű doboz kinyílt a nagy terem szürke színű asztalán.
A lovagi páncélba öltözött emberek mozdulatlanul álltak a betonkeverő mellet. A fekete kő kirepült belőle , kirepült a nagy terem ablakán és egyre nagyobb lett, felfúvódott, kitágul dobozt is ,a várat is a lovagi páncélba öltözött embereket is elnyelte a kő.
Eliza, a hideg füvön feküdt kinyitotta a szemeit. Mellette feküdt az eszméletlen Erzsébet, Szilvi, és Judit és Dávid . Vacogtak hidegtől a ruhájuk szakadt volt és vizes, a győri ifjúság közparkban. hajnalban nyolc embert találtak, akik nem tudták megmondani, hogy kerültek oda, írták az internetes hírekben.
Rövid kórházi megfigyelés után,mindannyian haza mehettek.
Eliza és Erzsébet, sétáltak a ragyogó novemberi napsütésben
– Talán a mi kedvünkért süt a nap- jegyezte meg Erzsébet- hisz ilyenkor, már hó is eshetne.
Sétáltak és megfogták egymás kezét fel vállalva, hogy biszexuálisak.
– Írt a férjem, egy on line üzenetet, hogy Brazíliában, marad- mondta Eliza és el nevette magát. Erzsébet is nevetett.
– Nem új világ lett, hanem a régi folytatása- mondta Erzsébet. a doboz meg tette a dolgát.
- Akkor az Akasha krónika is folytatódik?- kérdezte elizza
– Biztos, hogy igen- válaszolta Erzsébet. -Feljegyzik amit itt és most beszegetünk.
- Miért voltunk lovagi páncélban?- kérdezte Eliza
- Pontosan azért , mint a régi lovagok- mondta nevetve Erzsébet- Megvédett a páncél.
- És a többi ember, abban a másik világban, rajtuk is páncél volt?- kérdezte Eliza
– Őket az ötödik dimenzióba küldte át a doboz, amúgy sem szokatlan nekik, hisz abban a világban gyakran spontán eltűnnek, az emberek majd vissza térnek az ötödik dimenzióból ezer kilométeres távolságokra.
-Ki készítette a páncélokat? - kérdezte Eliza.
-Hát maga doboz- válaszolta Erzsébet.
-Minden a doboz terve szerint történt. – mondta Eliza -és szájon csókolta Erzsébetet

2
Dezső, belépet a panel lakásába, a felesége vacsorát főzött.
- Hát még sem mentél ki az erdőbe?- kérdezte
Alig öt perce mentél csak ki- tette hozzá
– Majd elmesélem- mondta Dezső- jó, hogy vacsorára haza értem- mondta a feleségének és szájon csókolta.
– A doboz, gondolt rá, hogy időben haza érjek- mondta Dezső
- Milyen doboz?- kérdezte a felesége csodálkozva
– Majd elmesélem- mondta Dezső- érdekes történet.
Szilvi és Judit, a Baross utca forgatagába, örömmel hallgatták férfiak elismerő fütyöléssét.
– Nézd ,Tamás jött velünk szembe- mondta Szilvi
– Sziasztok- mondta férfi, rekedtes hangon- majd így folytatta lehetne hármasban?
Adamus, csillaghajó folyosóján sétált árpáddal.
– Jól tudtam, h az utolsó földi leszültetéssem volt- mondta Árpád.
- Immár a föld nevű bolygó folyosóján szolgálsz az Akasha krónikásaként, a csillaghajón- mondta Adamus
- De hogy tudok, mindenkivel egyszerre beszélni, mikor van kB 10 milliárd ember?- kérdezte Árpád
Adamus nagyot nevetett
– Van 10 milliárd de abból jó ha három kapcsolatba tud veled lépni veled, majd megtudod.. Gyere, megmutatom a tudást.
Vállon veregette Adamus, Árpádot és kifejezéstelén fekete színű mandula formájú nagy szembekel bele nézett a férfi szemeibe
Nem új kezdett lett, hanem folyatás, mondta a folyosón amin egy lépés év ezreket ölel át, és ahol mindenről és mindenkiről, feljegyeznek mindent.
– És egyébként jól szop?- kérdezte Adamus.


Repült a szürke színű diszkosz alakú űrhajó az alfa centaura galaxisban. Megállt, mozdulatlanul lebegett
– Miért álltunk meg Jenő?-kérdezte egy női hang- Még az találják hinni, a környező bolygókon jó távcsövekkel felszerelt lényei, hogy természetes intelligencia vagyunk. Jenő bácsi nagyot nevetett.
-Kérsz forralt bort Kati?- kérdezte Jenő bácsi
– Most bánom, hogy űrhajó vagyok -az űrhajóként felemelkedett egykori teherautó sofőr mondta-- majd így folytatta- Nem ihatok bort
– Süllyedj vissza a mi szintünkre- mondta Jenő bácsi miközben a szakállát vakarta. Adamus barátunk is lesüllyedt. Adamus a kifejezéstelen nagy mandula szemeivel nézte a kezében bögrében gőzölgő forralt bort. – Tudjátok kurvára untam már Akasha krónikásnak lenni- mondta.
-Igyunk Árpád egészségére, aki az új Akasha krónikás lett- mondta Kati-fehér színű csipkés melltartóban és hozzá illő fehér színű átlátszó tanga bugyiban volt a szexis magas sarkú szandálnak köszönhetően ő volt a legmagasabb a csapatba.
– Tudjátok, így igazi nőnek érzem magam- mondta és elnevette magát
Nézték a parancsnoki szobából az univerzumot, közben kortyolták a forralt bort bolygókat városok fényeit látták.
Adamus kifejezéstelen szemekkel nézte Kati formás hosszú combjait. Jenő bácsi kiment az űrhajó fürdőszobájába és tizennyolc év után megborotválkozott.
– Öreg húsz évvel fiatalabbnak tűnsz- mondta Kati- és levette a mell tartóját
Adamus a szürke színű 120 cm magas, fekete mandula szemekkel néző lény szomorú volt, neki nincs külső nemi szerve.

Epilógus
Így életem alkonyán, leírom életem legkülönösebb eseményét, a győri idősek otthona lakója vagyok, immár nyolc éve. Délután ha rossz idő van a tv szobában ülök , ha arra alkalmas az idő akkor sétálok az otthont körül vevő parkban. Elmerengek a régi történeteken, amikben szerepeltem. Eszembe jutnak a régi barátaim, Árpád, Adamus, Kati, talán vele kellet volna kezdenem a felsorolást, hisz ő hölgy. Hol lehetnek most? Merre járhatnak most? Gyerek fejjel találkoztam velük. Édesanyámmal jártam pszichiáterhez , ő segített feldolgozni az élményeim. Anyám titok tartási nyilatkozatot íratott alá a pszichiáterel de szerintem egyébként se beszélt volna, hisz anyám jó barátja volt. De hát anyám mindig is elő vigyázatos volt.
Nyolcvannégy éves vagyok, jóval fiatalabbnak nézek ki, talán, a másik dimenzióban a sok élmény mellett élet energiát is kaptam. Azt hittem, hogy elveszett a naplóm amit gyerek ként írtam és, már felnőtt fejjel találtam meg és olvastam el. Egyik este a mély álom REM fázisában látogatást tettem a csillaghajón. Kiváltságnak éreztem, tudom jól, hogy Árpád segítette a kapcsolat felvételt. A csillaghajón ahol minden gyerek és felnőtt naplóját megőrzik, és természetesen minden cset beszélgetést is. Az álmok, a vágyak a hazugságok szavakba öntött formáját.

Kudrow Dávid gyerek kori naplója.
Mondta a szakoktatóm a suliban, hogy akit szidnak a háta mögött az sokáig fog élni. Mi mondtuk neki, akkor maga nagyon sokáig fog élni. Jót nevetett. Olyan osztályba jártam ahol csak fiúk voltak, lány egy sem. De volt csak lányokból álló osztály is. Meg volt drót kerítés az iskola körül, hogy ne tudj kiszökni.
Bele volt vezetve a 220 V
Néhány fegyveres őr a toronyban, pár farkas kutya.
Iskola környéke el volt aknásítva, taposó aknákkal.
Rosszul tűrtem a bezártságot. Menekültem volna. Egy nap eljött anyám értem, én hívtam. Hogyan? Úgy, hogy hasonlítunk egymásra. Volt, hogy két napig nem aludtam, hogy nagyon mély álomba merüljek, akkor tudtam neki üzeni.
Eljött értem az anyám. Már várta az iskola igazgató nő. Természetesen tudta, hogy jönni fog. Hárman voltunk egy szobában, anyám , én , és az iskola igazgató nő, nevét inkább nem írom le.
Nagyanyám magához vett, és a már említett iskolába zárt be. Anyámmal vissza akartam menni, oda ahol születtem. Nagyanyám engem akart felhasználni. Nem véletlenül kellet neki egy unoka, persze valahol talán szeretett, de ez inkább csak álom. Anyám, egy idős hölgy segítségével tudott eljönni hozzám, akihez gyengéd szállak fűzték. Erzsébet, tudta, hogy mit akar a nagyanyám, de ezt erősen finomítva közölte az anyámmal. Anyám, szerencsétlenkedett, s magával hozott több embert is, ők semmit sem értettek. Erzsébet, üzent on line, egy barátjának, hogy keresse fel az embert aki tud segíteni. Röviden: Hívott egy mentő csapatott értünk De túl egyszerű lett volna, nyertünk és puszit adok anyámnak, gyerünk haza.
Mindannyian a doboz tervét hajtottuk végre, ami nem új világot eredményezett az Akasha krónika pusztulás után, hanem a régi világ folytatását.,
Elmentem arra a helyre a mély álom REM fázisában és Árpád barna szemein keresztül. És elolvastam a saját naplóm. Jó tudni, hogy honnan jöttünk. Becsuktam a naplót és vissza raktam a helyére. Hosszú folyosó áll még előttem. Édesanyám, Kudrow Eliza, aki férfit faragott belőlem. Jó sok év tizedet adott nekünk a sors egymás mellet. Lassan itt az ideje megmutatni ezt az írást az unokámnak, hisz tizenkét éves lesz. Tizenkét évesen tapasztaltam meg én is, hogy a világ több dimenzióból áll.


Kudrow Dávid.
Tetszik!


A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.
A regisztráció ingyenes!

Eddig 2738 alkalommal olvasták kan szextörténetét és 1 olvasónak tetszett vagy találta erotikusnak és izgatónak.
Tetszik!

Szeretnéd, hogy sok ezer emberhez eljusson a Te erotikus történeted is?
Szextörténet beküldése

Szextörténet témák